A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”
Szilágyi Miklós egyesület számára, azután egyesítse azt az id. Mogyoróssy János-féle könyvtárral és csináljanak belőle „Nyilvános Könyvtárt". A tervezet véghezvitelére a Közművelődési Egyesületnek, mint erkölcsi testületnek beavatkozása volt szükséges, illetve a Nyilvános Könyvtár megvalósítása csak az ő kebelében történhetett. Erre nézve okvetlen közgyűlést kellett összehívni. Az összehívás szétküldetett a tagoknak s közgyűlés határnapjául 1901 év márczius 24-e tűzetett ki, amikor az meg is tartatott. Ezen a közgyűlésen Dr. Lukács György akkori főispán elnökölt. Oláh György helyett alelnöknek Bodoky Zoltánt, a megye főjegyzőjét választották. Domonkos Jánost Múzeumőri hivatalában megerősítették. A Nyilvános Könyvtár tervezetét a közgyűlés örömmel vette tudomásul és annak létesítését elhatározta. Egyben az Oláh-féle könyvtár megvételéhez a szükséges pénzt a vallás- és közoktatási ministertől kieszközölni Lukács Györgyöt kérte. Lukács György ki is járta azt, hogy a kultusz ministerium megvásárolta a könyvtárt csakugyan egy „Nyilvános Könyvtár" számára. Ezen a közgyűlésen kérték föl Jantyik Mátyás festőművészt, hogy az egyesület pénzforrásául szolgáló tárgynak fesse meg a „Honfoglalás" képét. Jantyik azt meg is festette s az Egyesület szines másolatban elterjesztette. A kép alá Szabolcska írt vesret. Ez a kép csinos összeget hozott az Egyesület pénztárába. A kép festését és színes másolatban való darusítása gondolatát még Oláh eszelte ki. Csakhogy ő nem a Honfoglalás képét akarta megfestetni, hanem azt a jelenetet, mikor Asztrik püspök a Rómából hozott koronát átadja Szt. Istvánnak. Ennek a jelentnek megfestésére fölkérte Veres Gusztáv Csabán lakó festő-művészt, aki átjött Gyulára s a Múzeumban állította fel festőtábláját. Két vázlatot készített, de Oláhnak egyik sem tetszett. A 2-iket mégis meg akarta festetni; ez egészen a „Geiger-féle" stylusban készült. Mindkét vázlat a múzeumban van. Oláh tervét azonban ép ekkor keletkezett betegsége nem engedte megvalósulni. Az 1901 márcz. 24-iki alkotó közgyűlés eredménye lett a Nyilvános Könyvtár és a Honfoglalás képe. Akkoriban történt, hogy Gyulán létesülő állapotban volt a róm. kath. főgymnasium. Majd építeni is kezdették, ekkor a „Közművelődési Egyesület" nevében a „Nyilvános Könyvtár" számára az épületben két termet foglaltak le Lukács és Khon; az egyik termet a könyvtár számra, a másikat „Nyilvános Olvasó" termül. Ekként megvalósult id. Mogyoróssy János akarata is, mert könyvtára csakugyan a gyulai róm. kath. főiskolában kapott elhelyezést, ahonnét a tanuló ifjúság bármikor kivehette az olvasni, tanulmányozni óhajtott könyvet, de megvalósult a Lukács és Khon akarata is, mert a tudományt szomjazó közönség is meríthetett a forrásból, olvashatta az Oláh-féle s az elöregült Mogyoróssy-féle Könyvtárt. A Közművelődési Egyesület az Oláh-féle könyvtár megvételére jelentékeny összeget nyervén, a múzeum évekig nem kapott egy fillért sem, hiszen a „Közművelődési Egyesület" nagy segélyben részesült. A könyvtár háttérbe szorította a múzeumot. Pedig a múzeum már élő dolog volt, mely a közművelődésre évi 20-30 nyitási napjával oly hatást gyakorolt, hogy egy-egy napon átlag 200 ember (elemi iskolás gyermekek, fiúk, lányok, polgári iskolások, gymnazisták, mester inasok, mester legények, földmíves legények, lányok, mesteremberek, földmívesek, napszámosok, urak, úri nők) kereste föl 410
