A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”

Szilágyi Miklós nek, hanem újra kikötötte, hogy az a - akkor, amikor - leendő róm. kath. jellegű közép- vagy fő-iskolának tulajdona. A Dobay János, nyomdatulajdonos, Gyula városa első polgármestere által alapított „Békés" nevű gyulai lap nyomán a Múzeum történelmére vonatkozó következő adatokra leltem. 1889 év Márczius 10-én a „Békés" 10-ik számában ez van közölve: Bró Drechel György, nagybátyjának Gróf Stockhammer Józsefnek 1777-ben kiállított, grófi kinevezési okmányát, továbbá grófságnak Magyarországban Il-ik József alatti meghirdetését tartalmazó okiratát adományozta a Múzeumnak. A „Békésvármegyei Régész és Művelődéstörténelmi Egyesület"-nek 1890 év decz. 28-án tartott évzáró közgyűlésén tárgyalták id. Mogyoróssy Jánosnak a múzeum-őrzéséről lemondó levelét, melyben 86 éves korára hivatkozva, tisztségéről való fölmentését és maga helyett Asboth Kálmán múzeumi segédőrt kéri megbízni. Kérése teljesítve lőn és a múzeum őre Asboth Kálmán lett, aki azonban ezen tisztségét nem sokáig viselte, mert már az 1891 évi april 5-én tartott közgyűlésen múzeum őrré Rácz János gyulai ev. ref. rector-tanítót választották meg. Ugyanekkor mondotta ki a közgyűlés e határozatot: „Miután a múzeum jelenlegi helyisége nem alkalmas a meglevő nagyszámú és köztök ritka értékű tárgy befogadására, Dobay János, Oláh György és Borza Béla megbízattak javaslat készítésével arra, hogy miként és hol vélnék a múzeum tárgyait legczélszerűbben és legbiztosabban elhelyezni." 1891 évi okt. 18-án az Egylet Szeghalmon tartott vándorgyűlést, ahol Rácz János, múzeum igazgató-őr, a múzeum állapotáról jelentést tett. 1892 évi aug. 28-án a „Békésvármegyei Régész- Művelődés Történelmi Egylet" Csabán tartott közgyűlésén Rácz János helyébe Gyulafi Endre, gyulai polgári fiúiskolái tanár választatott meg múzeum őrré.

14 A múzeum történetében föl kell említenem, hogy az 1874-ik évben a megye székháza udvarán istállóból készült múzeumi terem időközben átnedvesedett, mert télen át alig fűlt, amennyiben fűtésére való fát a megyétől nem kapott s csak a szomszéd kőnyomdai teremben működő Herbert Alajos kőnyomdász szívességéből hébe-hóba adott fával melegítette fel Mogyoróssy a múzeumot. Részben tehát a régi falon ütött salétrom elpárolgása, részben a hiányos fűtés következtében átnedvesedett levegő keresztül járta a tárgyakat és előmozdította azok megpenészesedését, megrozsdásodását, némelyek tönkre is mentek. Mogyoróssy idejében nem annyira mégsem, mint utódai alatt. Mogyoróssy tavasztól késő őszig minden nap elment a múzeumba és szellőztetett, törülgetett, a tárgyak impregnálasához azonban nem értett. Rácz János rövid működése alatt néhányszor volt csak nyitva nyáron a múzeum, vasárnap délutánonként. Hétköznapokon soha sem látogatta meg azt.

15 Gyulafi Endre szintén csak néhányszor nyitotta 14 A múzeum történetének e jelentős időszakáról a sajtóközlemények alapján csak hevenyészett vázlatot állíthatott össze Domonkos. Biztos forrásul a BRMTÉ tizenhét kötete használható, hiszen évről-évre publikálta a múzeumőri jelentéseket is. (A korszak történetét kitűnően összefoglalta: Implom J.: i.m. 8-20. 1.) 15 Rácz János 1891. okt. 15-én kelt jelentésében (BRMTÉ, XVI. Gyula, 1892. 144-146. 1.) valóban a múzeum helyiségeinek alkalmatlan voltáról panaszkodik: a könyvek, a falakon a képek penészednek, a vastárgyak rozsdásodnak stb. Beszámol viszont arról is, hogy működését rendteremtéssel, takarítással kezdte. Domonkos ez esetben tehát nyilván túloz, bár Rácz sem hallgatta el, hogy nincs ideje a múzeumőri teendők ellátására. 404