A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Szilágyi Miklós: Domonkos János és a „Békésvármegyei Múzeum története”
Szilágyi Miklós radt. Tanítói munkájának jelentős eredményeiként értékelhetők tankönyvei: ABC-s könyvet írt, s különösen sikert aratott „Békésmegye földrajza" című tankönyve. Ez utóbbit éveken át használták, több kiadást megért. A múlt század végi, e század eleji helyi újságok lapjain is gyakran találkozunk a nevével. Tanügyi cikkeket írt, a kertészet és szöllészet új eredményeit népszerűsítette (maga is gyakorló kertész!), versei, tárcái jelentek meg. Szépírónak nem volt jelentős: stíluseszménye konzervatív, messze elmaradt korának haladó mozgalmaitól. A múzeummal kapcsolatba kerülve, főleg a tudomány-népszerűsítést vállalta: régészeti, esetenként helytörténeti, néprajzi ismereteit fogalmazta ismeretterjesztő cikkekké ebben az időben. 1927-ben halt meg, ekkor már teljes lélekkel a múzeumügy szolgájaként. 3 A maga módján, szerény lehetőségeit és kivételes képességeit messzemenően kihasználva tehát, tulajdonképpen polihisztor volt. Talán éppen ez a polihisztor halandóság aprózta föl munkabírását, s ezért nem ért el a múzeumi tudományok magasabb szintjére? * Domonkos János múzeumtörténetét eredeti kézirata alapján szószerint közöljük. A szerző esetleges tévedéseit, pontatlanságait jegyzetben igazítjuk helyre: hivatkozunk a legfontosabb irodalomra, a múzeum történetének egyéb forrásaira. Hadd mondjunk köszönetet Papp Lászlónak, aki a baráti kapcsolatok révén birtokába került Domonkos-féle kéziratokat múzeumunknak ajándékozta. Fontos dokumentumokkal gazdagodott a magyar muzeolgia története! A „Békésvármegyei Múzeum" története A gyulai múzeumot id. Mogyoróssy János, nyugdíjas uradalmi kasznár alapította úgy, hogy már 1864-ben egy kis pénzgyűjteménye volt és néhány száz kötet régi könyve. 4 Mind a könyvtárát, mind a pénz-gyűjteményt naponkint gyarapította. Helyben arra bazirozva, hogy mint hajdan - t.i. az 1400-as és 1500-as években - Gyulán híres iskolák voltak, minden erővel azon kell lenni a lakosságnak, miszerint ezután is egyik központja legyen ez a város az alföldi magyarság művelődésének, a patriotizmus suggerálásával minden családhoz befurakodott és ahol csak egy alkalmas tárgyat talált kétféle gyűjteménye számára, azt egy reménybeli gyulai róm. kath. bárminéven nevezen3 Domonkos életrajzi adatait a Békés 1927. december 18-i számában közölt nekrológ alapján foglaltuk össze. 4 A Mogyoróssy-fé\e múzeum-alapítás kronológiáját bizonytalanul és felületesen ismerteti Domonkos, nyilván, mert kizárólag saját emlékezetére hagyatkozhatott, nem ismerte az eredeti iratokat. Az alapítás pontos kronológiáját 1. Implom József: A gyulai Múzeum és Könyvtár hetven éve (1868-1938). Gyula, 1940. (Gyulai Dolgozatok, l.sz.) 1-8. 1. - Az 1864-es évszám (nyilván a múzeum-alapítás gondolatának megszületését jelzi) különösen nem indokolható. Mogyoróssy alapító levele 1868-ban keltezett, s ebben maga hivatkozik rá, hogy már 1836-ban a gyulai fő elemi iskolának adta könyvgyűjteményét. A gyűjtés kezdetéül tehát vagy 1836, vagy egy ezt megelőző dátum fogadható el, az alapítás dátuma pedig 1868. 400
