A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Hévvízi Sándor: Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében

Hévvízi Sándor Csánki Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—III., V. Budapest, 1890-1913. Ember Gy. Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715-1730. Békéscsaba, 1977. GyO. Gyula város oklevéltára. Szerkesztette: Veress Endre. Budapest, 1938. Györffy L. Györffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. Szolnok, 1956. Hévvízi Hévvízi Sándor: Élő helyneveink és okleveles adataink egybevetése Békés megyei példák alapján. (Név és névkutatás - MNyTK. 170.). Budapest, 1985. Káldy-Nagy Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. Kar. Karácsonyi János: Békésvármegye története. I—III. Gyula, 1896. Kristó Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez 1., Békéscsaba, 1967. Szabó F. Szabó Ferenc: Dologház Gyulán 1837-1846. Békés megye településeinek utcanevei a múlt század közepén. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 22.) Gyula, 1961. Die Neubesiedlung des Komitats Békés nach der Türkenzeit im Spiegel der Ortsnamen - Sándor Hévvízi Resümee Der Autor der Arbeit gibt unter Verwendung der Geschichtsliteratur - besonders unter Benutzung der bereits im XVI.-XVIII. Jh. veröffentlichten Steuerzusammenschreibungen, Urkundenarchive als Quellen - Antwort auf folgende Frage: Wie bezeugt im Komitat Békés der Gebrauch der Ortsnamen aus der Zeit vor der türkischen Okkupation in der Zeit nach dieser die Kontinuität der Kenntnisse aus diesem Gebiet? Nach der Vertreibung der Türken 1695 ließ die seit den 1710-er Jahren sich im Rahmen der 390