A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Hévvízi Sándor: Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében

Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében nás, Királyság, Kamut, Mező Megyer, Gella, Fabian Sebestyén (ma Csongrád megyében található), Káka, Ecser, Ege, Nagy Décs, Nemes Kereke, Bélmegyer, Mágor, Báboczka, Torda, Póhalom, Sopron, Csabacsőd, Szent Tornya, Körös Ladany, Gyoma, Endrőd, Szeghalom, Vésztő, Eöcsöd (Szolnok megyéhez tartozik), Gyarmath, Szent András, (vö. BO. I. 280.). A templomromok leírásából (elhelyezkedésükből, beosztásukból, formájukból) még az is kiderül, hogy a falvak lakosainak döntő többsége (több mint 90%-a) katolikus vallású volt. Csak későbbi példának okáért említjük meg Orosházát, melynek lakosai a török idők előtt, és amíg állott, katolikusok voltak, míg az 1744. évi újjászületését a Zombáról idevándorolt evangélikus vallású magyaroknak köszönhette. Napjainkban Békés megyében (Mezőmegyert, Gyulavárit, Reformátuskovácsházát, Gyomát és Endrodöt is önállónak tekintve - hiszen egyesülésük, összevonásuk nem régi keletű) 81 város és község van, s ezek közül 70-nél a régi, középkori elnevezés szerepel. A mai települések közül még ebben az évszázadban is 26 új helység alakult (a legutolsók: Kardos 1969-ben és Csabaszabadi 1993-ban). A fentebbiekkel egybevágóan 10 településnek olyan neve van, amelynek (megyénkben) nincs középkori előzménye. Ezek pedig a következők: Csárdaszállás, Hunya, Kardos, Kardoskút, Kertészsziget, Körösújfalu, Örménykút, Pusztaottlaka, Tarhos, Végegyháza. Az új falvak névadásánál olyan is megesett, hogy Orosházától, Szentetornyától észak-északnyugatra a múlt század első felében megalakult egy Bánfalva nevű község, melyet Karácsonyi János címzetes püspök, történész javaslatára 1901-ben Gádorosra kereszteltek át, mivelhogy annak a régi határán született újjá. Ma is ezt a nevét őrzi. Mindemellett azonban még árnyaltabb képet kapunk régi falvaink neveinek török időszak utáni továbbéléséről, ha számításba vesszük a határrészneveket is. Fényes Elek geográphiai szótára, Pesty Frigyes helynévgyűjtése és a hivatalos helynévtárak anyagának tanúsága szerint végül is mintegy 170-re tehető azoknak a településeknek a száma, amelyek újjászülettek, vagy ha nem is, de nevük a dűlő és határrésznevekben fennmaradt. Köztük olyanoké is, amelyek már a török időszak előtt elpusztultak. Terjedelmi korlátok miatt csak a Doboz melletti Maró falut említeném ezzel kapcsolatban, melynek egyetlen 1295-ben előforduló okleveles adatát ismerjük, viszont neve a Marói-erdő elnevezésben ma is él, Doboz határában. A középkori határrésznevek s egyéb földrajzi nevek továbbélésére egy újabb tanulmányban szeretnénk kitérni. IRODALOM ВО. I. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana II. Oklevéltári rész. (Diplomatarium Békessiense) Pest, 1870. ВО. II. Haan Lajos-Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár. Budapest, 1877. 389