A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Hévvízi Sándor: Békés megye török időszak utáni újratelepülése a helynevek tükrében
Hévvízi Sándor Pusztaapádca puszta - 1567-ben és 1579-ben Ráják nélkül, kívülről művelik. Gilerdház puszta - 1567-ben és 1579-ben Ráják nélkül, kívülről művelik. Ödszegű puszta - 1567-ben és 1579-ben Ráják nélkül, kívülről művelik." (vö. Káldy-Nagy, 212-214). Györffy Lajos hasonló jellegű tanulmányából megyénk akkori településeire vonatkozóan példaként a következőket említjük 1571-ből: „Póhalom falu tartozik a nevezetthez. Bak György „bíró", Széki András, Bak János, Deák Benedek, Tarló Pál, Császár Gergel, Kúcsár Péter, Karsai Márton, Császár Ferenc, Bak Kelemen, Dezső János, Császár László, Barát Estván, Barát Bálint, Erdős Ádám... 31 ház. Templom. Csudabala falu, tartozik a nevezetthez. Remete Máté „bíró", Bekéi péter, Nagy Balázs, Csere Bódizsár, Kis János, Török Gáspár, Szakálos Imre, Kerekes Gáspár, Cse Bódizsár... 35 ház. Templom. (vö. Györffy Lajos i.m. 42-43.) A fentebbi két, számunkra alapvető munkát tanulmányozva végül is a következő képet kapjuk megyénk korai török időszakából a településeket, pusztákat tekintve: Öszszességében a török hódítás kezdeti időszakában (az 1500-as évek végéig) még 117 település állott és a defterek 25 pusztát is megemlítenek. Mondhatni, hogy ebben az időszakban még virágzó falu volt Apáti, Basarág, Csudaballa, Ege, Félhalom, Kakucs, Nemeskereki, Ölyved, Szánna, Vésze - hogy csak néhányat emeljek ki a sorból, olyanokat, amelyek aztán, sajnos, nem települtek újjá, de határrésznévként máig fennmaradt a nevük. A 25 puszta közül 8-at Orosházánál és a mai városba beleolvadt Szentetornyánál sorolnak fel a defterek, mégpedig: Apácaegyházát, Gellértegyházát, Gorzsást, Homokegyházát, Ötszögűt, Szilast, Tompát és Zöldest. Megyénkben két olyan település is van, amelynél még a korabeli utcák neveire is találunk feljegyzéseket, a XV. és XVI. századból, s ez számunkra, Békés megyeiek számára igazi ritkaság. E két település pedig nem más, mint Gyula és Békés. A gyulai utcanevekről egy 1422-ben kelt oklevélben találjuk az első feljegyzést. „... in vico Wyfalu...", az Ujfalusi utcáról, mely a Gyulába beleolvadt Újfalu nevű település emlékét őrizte, (vö. Kar. II. 140). A török időkből Gyulán 1553-ban a következő utcanevekről tudunk: Nagh vcza, Santa vcza, Salygo (vcza), Bagd vcza, Zegenek vczaya, Cracco vcza prima, Cracco alia vice, Barátok vczaya, Malom vcza, Boythoryan (vcza)," Bona Stephani Porkoláb, Halaaz vcza. (vö. GyO. 218-224). Az 1567-es török defter szintén pontosan számba veszi a városrészeket és utcákat, miközben felsorolja a török és magyar lakosokat, valamint az itt található boltokat. Ezek az utcanevek nagyrészt megegyeznek az 1553-as adatokkal. Nagy ucca városnegyed, Barát ucca városnegyed, Halász ucca városnegyed. Az 1579-es defter felsorolása már a törökök szélesebb körű berendezkedését tükrözi, jelezvén, hogy Gyulán is teljes mértékben, „otthonosan" megvetették a lábukat. Volt először is a városban a szultáni (hassze) szent dzsámi városnegyede, Iszhak bég szent dzsámija városnegyede, Ali bég szent dzsámija városnegyede, Mehmed aga mecsetjének városnegyede, Iljász kethüdá mecsetjének városnegyede és Kurd bég mecsetjének 384