A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Kiss Anikó: A XVI. századi gyulai személynevek

A XVI. századi gyulai személynevek vagyonát könnyebben mozgathatja, mint a földdel bánó paraszt. Azonban érdekes, hogy az iparosnevek nem csökkentek lényegesen. Differenciáltságuk azonban szűkebbre szabott. Nincs már Ötvös a magyarok között, a törökök között bukkan fel, fogyatkozik a Szabók száma is, és 20 Varga helyett már csak 10-et, illetve 8-at találunk. A kereskedelmet zömmel a Kalmár nevűek bonylíthatták le, akik 13-an éltek 1527-ben. 1567-ben már csak két Kalmár van, 1579-ben már csak egy. A törökök veszik át a kereskedelmet. 1567-ben 34 bolt van a várban, 37 a városban, mind törökök tulajdonában, 1579ben 16 bolt van a várban, a városban 67, szintén török kézen. A foglalkozásnevek magas arányszáma akkor tűnik ki, ha a többi kategóriával vetjük össze, és a szegedi defter 1578-as anyagához hasonlítjuk. Gyulán Gyulán Gyulán Szegeden 1527-ben 1567-ben 1579-ben 1578-ban Keresztnévi 7,56% 6,53% 9,12% 17% Helynévi 19,10% 17,79% 21,09% 22% Foglalkozásnévi 40,50% 38,76% 34,77% 31% Tulaj donsági 14,54% 14,38% 10,20% 18% Egyéb köznévi 8,84% 10,71% 10,54% 6% Ismeretlen eredetű 8,92% 11,22% 12,54% 6% Egyelemű keresztnevű lakos 0,54% 0,51% 1,74% Érdekes sajátosság az a családnevek 1567 és 1579-es leírásánál, hogy néha a keresztnév van elől, pedig biztos, hogy magyar családok: 1567: István Barga, László Szabodka, Benedik Szakács, Ferenc Varjas, 1579-ben: Lukács Halál, János Fillérös, Anbrus Karandi. Valamit még a cenzusjegyzékek és defterek nyelvjárási tanulságairól. Az 1527-ben írt cenzusjegyzék latin keresztnevei és igen következetlenül írt családnevei nem alkalmasak nyelvjárási tanulságok levonására. A defterekben már vannak nyomok. Elfogadtam Káldy-Nagy Gyula magyarra átírt alakjait, és ebből próbálok néhány észrevételt tenni. Az ö-zés az első, ami szemünkbe tűnik, de nem következetes: van Szentös, Kerekös, Méhös, Szélös, Verös, Fillérös, Békös, de van Békés, Kerekes, Szekeres név is. Az i-zésnek egy nyoma van, a Benedek nevet írják sokszor Benediknek. Van depalatálizációra is példa: Mihál, Gergel, de van Gergőr alak is, a pótlónyújtás is felbukkan: Mónár, sokszor lép fel zöngésülés: Bálind, Alberd, m helyett n van az Anbrus névben, e helyett ü az Együdben. Jegyezzünk meg egy érdekességet! 1567-től tűnik fel az özés, a visszatelepülő régi családnevekben azonban nem fordul elő. Talán nem járhatunk messze az igazságtól, ha az ő-ző nyelvjárást beszélőkben új betelepülőket látunk. 371