A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Jankovich В. Dénes Bizonytalan a békési vám kérdése. Már 1203-ban egyértelműen vásárvámja (tributum fori) volt, és a későbbi oklevelekben is mindig vámos (tributum) helyként szerepel.

482 Ugyanakkor aligha képzelhető el, hogy pontosan itt ne lett volna kiépített átkelőhely a Körösökön. Híd mindenesetre csak közvetett adatokból ismert, még a malmokkal kapcsolatban sem esik szó erről. 1525-ben, 1559-ben és 1561-ben viszont teloniumként említik a gyulai uradalom urbáriumai.

483 A bertényi (Birtin) rév (portus) a Sebes-Körösön már 1256 előtt megvolt. Vele átellenben feküdt Rév (Vadu Criçului).

484 Egénél 1510-ben volt kompátkelés (vadum) a Kettős-Körösön.

485 A Faydas melletti vámot 1404-ben említik először,

486 majd 1507-ben újra.

487 Tekintettel arra, hogy a Fehér-Körös mellett feküdt (Kisjenőtől DK-re),

488 joggal feltételezhetjük, hogy itt is révátkelőhely volt. Fejéregyházánál (Szentandrás és Öcsöd között) 1453-ban tesznek említést vámfizetésre kötelezett átkelőhelyről (cum vado et tribute).

489 Gyula már 1404-ben szerepel a vámos helyek között,

490 noha ekkor még nem volt oppidum rangja. 1511-ben viszont az itteni vám (telonium) jövedelmének tizedét a gyulai plébános élvezte.

491 1515-ben Gyulán, a Nagyutcán volt komp (portus)

492 1525-ben újra csak a vámot említik,

493 míg 1529-ben német nyelvű forrásban találjuk a komp szót (Fehre).

494 1438-ban a Zaránd megyei Köbli falunál rév (portus) volt a Fehér-Körösön.

495 1214-ben Micske (Nagyváradtól ÉNy-ra) határjárásában Mihály régi kompját, illetve a Guthar holma nevezetű révet említik, mindkettő a Sebes-Körösön volt.

496 Nadánynál (Körösladány) 1479-ben fordul elő először vámhely (telonium), valószínűleg a Sebes-Körösön való átkelésnél.

497 A Zaránd megyei Nevegy-puszta mellett már Szent István korában (1009) volt átkelőhely a Fehér-Körösön.

498 «г 1404; Veress 1938 8 ( 1510: Dl 37875. 483 Veress 1938. 87, 288, 347. 484 Györffy 1963. 599-600. 485 Haan-Zsilinszky 1877. 121., hasonlóképpen 1518-ban is: Haan 1870. 132. Ege Gyomától DK-re terült el: MRT IV/2. 234. 486 Veress 1938. 8. 487 Dl 37826. 488 Csánki 1890. 730. 489 Dl 71987. 490 Veress 1938. 8. 491 Veress 1938.61. 492 Veress 1938. 62. szerint csak rév volt itt. 493 Veress 1938. 87. 494 Veress 1938. 155. 495 A helyet nem lehet pontosan azonosítani. Csánki szerint Erdőhegytől DK-re, Márki szerint pedig „a simándi útvonalba esett." Csánki 1890. 735., Márki 1892. I. 237. 496 „antiquitus portus Michaelis", illetve „vadum, qui dicitur Gutha holma": Györffy 1963. 643. 497 Dl 26639., Dl 36887., Haan 1870. 97. 498 1009/1261/1323: „item Neueg iuxta Crisium Album ... ас liberó transitu Crisi in comitatu de Zarand ..." Diplomata Hungáriáé Antiquissima. Vol. I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini, 1992. 60. 342