A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához gyulai ferenceseket illette.

416 Az uradalmi molnár jelentős és jövedelmező tisztség lehetett, hiszen 1529-ben két gyulai polgár kérte azt bizonyos díjtalanul végzett szolgálataikért.

417 1561-ben a Körösön négy kövű malom állt, ezt hívták Nagh malom-nak, míg a másik két kővel dolgozott, és ez volt a Fok malom. Ezek tartoztak a gyulai vár alá.

418 (Vö. az 1511. évi adatokkal.) A török defterek szerint 1567-ben és 1579-ben már csak egy malom volt a Körösön a vár közelében, és ez két kerékkel működött.

419 Az 1660as években Evlia Cselebi viszont ismét több vízimalmot látott.

420 A Csongrád megyei Halász mellett már 1261-ben volt malomhely a Hármas-Körösön.

421 Halmágy (Halmagiu) malma volt a legutolsó a Fehér-Körös medencéjében felfelé, de ezt is csak 1652-től ismerjük.

422 Harsánynál (valószínűleg a Sebes-Körös melletti Kis- és Nagyharsányról van szó) 1588-ban említenek malmot, melyet a gyulai bég elfoglalt, a malomköveket a vízbe dobatta és vasait is elvitte.

423 Hódos (Hodiç) mellett, a Fekete-Körös egyik mellékfolyóján már 1326-ban volt malom.

424 1329-ben említik először az Iregdi malmot, ami elég nagy, 4 kerekű volt. Az egyes kerekekből származó jövedelmeket Ugrai Danela fiai egymás között osztották fel úgy, hogy a felső, vagyis első kerék jövedelmét három részre osztották, a további három kerék hasznát pedig egyenként élvezték. 1389-ben a Peterd-i malommal szemben is volt egy malomépítésre alkalmas hely a (Sebes-) Körösön, ásott csatornával. Ezt Wgra-i Lukács oly feltétellel adta Peterd-i Lászlónak, hogy a malom gátjait (clausuras) közösen fogják fenntartani, és malomépítésre több csatorna nem ásható.

425 Mindez azt jelenti, hogy a malmok számára a folyó egy részét ásott csatornával elterelték, és gátakkal felduzzasztottak. Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) malma 1567-1579 között négy kerékkel és kalapáccsal működött.

426 416 Veress 1938. 139. 417 Veress 1938. 148. 418 Veress 1938. 347. 419 Káldy-Nagy 1982. 55. 420 Karácson 1904. II. 234. 421 Györffy 1963. 896. 422 Márki 1895. 11.258. 423 MRT IV/1. 124-125., Haan-Zsilinszky 1877. 194., Scherer 1938. I. 241. 424 Györffy 1963. 625. 425 Dl 7521., Mályusz 1951. No. 1137. Györffy Gy. és nyomában Torma I. úgy vélik, hogy a két forrás ugyanazon malomról szól. Ez azonban nem teljesen problémamentes, hiszen feltételezi azt, hogy az 1329-ben négy kövű malom 1389-re semmivé lett, csak a csatornája maradt meg. Az oklevél ugyanis: „quendam locum pro molendino aptum cum canali" kitételt használ. Lehetséges persze, hogy elpusztult, és csak a csatornája maradt meg, de figyelembe kell vennünk azt a körülményt is, hogy Iregd nem a Sebes-Körös partján, hanem annak egyik oldalága mellett települt. Az is lehetséges továbbá, hogy Peterdnél a Körösön egymással szemben két malom is volt, melyek 1329-ben még egy, 1389-ben viszont már két településhez tartoztak. Vö. Györffy 1963. 680-1., MRT IV/1. 1/7-8. és 1/40. lelőhelyek. 426 Káldy-Nagy 1982. 335. 337