A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához
Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához ban azt a Mezőgyán határában lévő völgyet, amely akkoriban alighanem ki lehetett száradva. 208 1398-ban a Csaba melletti Fövenyes határában az előbbiekhez társul még a Fyer és egy másik kis (parvus) Er. 209 1412-ben Bodonnál és Seprősnél (Sepreus) a Hódos neve jön elő. 210 1418-ban Vári határában olyan földrajzi neveket is említenek, melyek inkább vízfolyásokra utalnak (Odormanthew, Gegmenthev, Barazdafoka), noha erdők és helységnevek között vannak felsorolva. 1419-ben fordul elő először a Békés és Csaba közti Fabyanfuka neve, melylyel a későbbiekben a halastavak között is találkozunk. 211 1429-ben a Bihar megyei Vadász és Chegedzegh határában Hódos, Kereshyda, Zarrazeer, Zabadrekethe, Samolkezy (§omosche§) környékén pedig Somos, Mochela és Haragpataka nevű vízfolyások (decursus aquae, rivuli) voltak. 212 1435-ben már előfordul a Köröstől északra, Félhalom és Ege között a Sebesér, amely 1466-ban patak, és melynek neve mindmáig él. 213 1438ban Simánd környékén, Köbli határában Nagyér. 214 Ugyanebben az évben a Vári melletti Meeler stagnum seu rivulus meghatározást kapott, ami elmocsarasodott, pangó vízfolyásra utal. 215 1446-ban minden meghatározás nélkül említi egy oklevél a Binges és Gyalchi neveket, 216 melyekben a Büngösdre és a Gács-érre ismerhetünk a mai Köröstarcsa határában. Egy 1458-ban kelt okmány latinul írta körül (in rywulo seu ramo dicti Crisii wlgo fok) a magyar fok fogalmát, mely ez esetben Zsadány és Okány között volt. 217 1466: Sebesér és Iovanfoka Félhalomnál, ma is élő helynevek. 218 A Berettyó (Thwrwyze alio nomine Berekyo) mellékvize lehetett az a Kowaczfoka, melyet 1466ban Ecseg határjárásában említettek meg, és amelynek jellegét az aqua seu lacus kifejezéssel írták körül. 219 Noha a fo/rás nem magyarázza meg, minden bizonnyal vízfolyások azok a nevek, melyeket 1468-ban Bélmegyer határában említenek: Byngesd, Malomeer, Fastorog, Kiskerthhelyösalya, Seeresd. 220 Márcsak azért is, mert 1373-ban közülük három már víznévként fordult elő. 1479-ben Körösladány, Köröstarcsa és Bélmegyer között Gatheer, Ker más néven Thythews, Ffasderek, Ker más néven Gyolch, továbbá a Keresthew vizek nevei jelennek meg. Közülük nem nehéz felismerni és azonosítani a Fás és a Gács ma is élő helyneveket, a Keresthew pedig nem más, mint a Sebes-Körös torkolata, mint ahogyan azt az okmány meg is magyarázza. 221 1480-ban aqua 208 Veress 1938. 2. 209 Dl 7914. 2,0 Márki 1892.1.408. 211 Veress 1938. 10. 212 Haan-Zsilinszky 1877. 42. Chegedzegh és Vadász Kisjenőtől (Chi§ineu-Cri§) északra eshetett. Csánki 1890. 728, 747. 213 Dl 74589., Huszár 1822. 30. Ege Gyoma határában (MRT IV/2. 234.) Félhalom pedig Csárdaszállástól északra volt (MRT IV/3. 4/10. lelőhely). 214 Márki 1892.1.408. 2,5 Dl 13245. Veress 1938. 13-14. 216 Dl 74594. 2,7 Dl 15261. 2l *Haan 1870.75. 219 Dl 16406., Haan 1870. 93. - hibás kelettel. 220 Haan 1870.77. 221 Dl 74621. 321