A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához ban emlékeznek meg mocsárnevekről: Keszegesto, Apavara, Tövisesén

lsl Nyilván mocsaras, vizenyős terület lehetett az a Theglasalyareth nevezetű nádas rét is, amely Csabacsűdtől délre esett, és ahol 1497-ben legalább 1500 kéve nádat arattak.

152 Egy évvel később az Ecseg határában lévő Myroh nádasait kaszálták le.

153 1509-ben Felsődoboz mellett volt az Odormanfok nevű folyó illetve mocsár, ahol wezel-nek nevezett tavakat építettek.

154 Ez az adat is mutatja, hogy mennyire változó a terminológia a vízneveknél, jelezve maguknak a vizeknek gyakori átalakulását. A -fok utótaggal ellátott egykori folyó ugyanis elmocsarasodott, melyben nyilván nem kis része volt azoknak az épített tavacskáknak, amelyeket halfogásra készítettek. 1511-ben a gyulai plébános szabadon vágathatott magának nádat az uradalomhoz tartozó területeken.

155 Mocsárra, de lehet, hogy csak a kenderaztatas kapcsán keletkezett posványra utal az 1525-ben említett Kenderzet Ferteye Csabától Ny-ra.

156 1525: A Gyula-környéki mocsarakból különböző fajtájú madarakat vadásznak a vár szükségleteire.

157 Hasonlóképpen emlékezett vissza a gyulai vár egy itáliai foglya 1535-ben, miszerint Gyula nehezen megközelíthető mocsár közepén fekszik.

158 Az 156l-es urbárium a verebesiek kötelességévé tette, hogy nádat vágjanak, és azt Gyulára szállítsák.

159 Több adat is van (1557, 1566, 1693) arra, hogy Gyulára csak akkor lehetett könnyen bemenni, ha a mocsarak befagytak.

160 Evlia Cselebi szerint a várnak nem is kellett árkokat ásni, mert teljesen körül van véve „mocsarakkal, posványokkal és nádasokkal".

161 Rétek: Itt csak azokat az adatokat ismertetem, ahol helyhez köthető az említés, de legalábbis a földrajzi környezet alapján esély van arra, hogy a rét összefüggésben volt a vizekkel, továbbá ahol a rét neve is ismert. Az oklevelekben ugyanis még a formuláris részeken túl is gyakran említenek olyan réteket és kaszálókat, melyekre nincs semmi közelebbi információ. Ezeket nem vettem fel. Hoztam viszont néhány adatot Simánd és Kígyós környékéről a szikes rétekre, hiszen ezek vélhetően a vízháztartással vannak összefüggésben. 1214-ben Scebin Rethe Váradtól ÉNy-ra vizenyős rét lehetett.

162 1221-ben a Bélmegyertől északra eső Szilas várföld tartozéka volt egy meg nem nevezett rét is.

163 1256ban Telegd (Tileagd) határában Zakadath, Sumuszigeth, Berténynel (Birtin), ugyancsak 151 Haan 1870. 104. 152 Dl 20626., MRT IV/2. 118. 153 Dl 20777. 154 Veress 1938. 55. 155 Veress 1938. 60-61. 156 Dl 31048. 157 Veress 1938. 90. 158 Veress 1938. 164. 159 Veress 1938. 348. Verebes Békéstől DK-re feküdt: MRT IV/3. 1/36. lelőhely. 160 Veress 1938. 265, 409, 448-449. 161 Karácson 1904. II. 227. 162 Györffy 1963. 643., ugyanígy 1342-ben is: Jakó 1940. 20. 163 Györffy 1963.514. 317