A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

BMMK 16 (1996) 305-349. Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához - Jankovich B. Dénes ­Az országhatárral kettévágott Körös völgy nem határozottan elkülönülő földrajzi egység. Még forrásvidékén, a magas erdélyi hegyek között sem az, a vízválasztók vo­nalai ott is egymásba fonódnak. A völgyek ugyan határozottak, de a síkságra kiérve már csak helyi mikro vizsgálatokkal lehet elválasztani más folyóvölgyektől. A nehéz el­különítés miatt a Körösvölgy vizsgálata gyakorlatilag az Alföld csaknem felére kiter­jeszthető lenne. Ezért tanulmányunkban csak a Körösök szorosabban vett völgyére kor­látoztuk figyelmünket, az eredettől a torkolatig. A hegyvidéken értelemszerűen a víz­választót választottuk határnak, bár a hozzáférhető csekély adatmennyiség miatt ez egyébként sem okozott volna nehézséget. Az Alföldön sokkal nehezebb a helyzet. Noha a Berettyó is a Körösök mellékfolyója, mégis kihagytuk a vizsgálatból, mivel fel­ső völgye különálló egységnek tekinthető és egészen a Nyírségig vezetne el bennünket. Az Alföldön azonban e két folyó között nem lehet reális határvonalat húzni, ezért ada­taink itt esetlegesek: a Sárrét környékén több, attól felfelé kevesebb adatot vettünk fel. Délen a Fehér-Körös főágát, illetve a Pankota-Simánd-Szentmárton vonalat választot­tuk határnak. Békés megye területén a Maros törmelékkúpjának széle nemcsak anyag­gyűjtésünk határát jelentette, hanem a forrásanyag radikális csökkenését is, itt tehát nem okozott nehézséget a vonal kijelölése. Munkánk előzményei között az első helyen említhetjük a múlt század végi várme­gyei monográfiákat, közülük Bunyitay Vince és Karácsonyi János munkája mindenkép­pen kiemelkedik, és éppen területünkre vonatkozik. 1 A középkori vízrajz adatainak a kor színvonalán álló összegyűjtése is elkészült. 2 Vízügyi szempontból sok hasznos adattal és ismerettel szolgál Gallacz János 1896-ban megjelent monográfiája. Noha a szerző a legkorszerűbb igényekkel lépett fel a komplex vizsgálat tekintetében, történe­ti fejezetei - főleg következtetéseiben - messze elmaradnak saját kora színvonalától is. Részben Gallacz eredményein alapul, részben új adatokat hoz Korbély József tanulmá­nya. A vízrajzi leírást és a történeti részt tekintve azonban mindenképpen Gallacz mun­kája a részletesebb és alaposabb. 3 A korszerű igényeket kielégítő adattárak egy része is rendelkezésre áll. A Körösök békési, bihari és csongrádi szakaszaira vonatkozó Árpád-kori forrásanyag például tel­jes, ugyanakkor a Fehér-Körös felső, (volt Zaránd megye) és a Hármas-Körös alsó fo­1 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I—III. Nagyvárad, 1883-1884., Kará­csonyi 1896. I—III. 2 Ortvay 1882. 3 Korbély 1916. Gallacz J. például személyesen végigjárta a Körösök folyását, és így készítette leírását. Ennek tudható be, hogy sok régészeti lelőhelyről (halmok, földvárak) is beszámol, melyek ma román területre esvén, fontos forrásnak tekinthetők. {Gallacz 1896. 118, 129, 146, 153-155.) 305

Next

/
Thumbnails
Contents