A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Domokos Tamás: Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz

BMMK 16 (1996) 29-47. Gerendás táj története és élővilága - Réthy Zsigmond Gerendás területe a Békés-Csanádi löszhát ÉK-i részén fekszik. A falut 1418-ban említi először okmány, de régészeti adatok alapján tudjuk (1), hogy lakott vidék volt korábban is. 1564-ben 112 család fizetett tizedet, ez kb. 500-600 lakost jelent. Igen népes falu volt abban az időben, amit nyilván az előnyös természeti körülmények is segítettek. 1595 telén a törökök elpusztították a falut. Ugyanakkor későbbi tanúvallomások irataiból ismerjük, hogy ha gyéren is, de ezt követően is lakott hely volt. 1720-ban báró Harruckern kapta birtokrészül, majd 1740-től Csaba közlegelője (2). 1924-ben alakult újra mint község, addig Csaba (Békéscsaba) határaként alakult sorsa. A gerendási táj felfedezése Az egykori vízfolyások medrei Gerendás tágabb vidékét szemlélve a térképeken, feltűnő, hogy az egykori Ős-Maros erei és fattyúagai hálózzák be a tájat. Mostanra már teljesen kiszáradtak ezek az egykori vízfolyások, de a mikrodomborzat 2-5 méteres magasság-különbségei igen változatossá teszik a vidéket. Haan Lajos írja 1858-ban (3) az alábbiakat: „Csabának vidéke merő síkság, majd völgyesebb, majd halmosabb, például a gerendási pusztán."... „Azonban a csabai vidék jóllehet merő síkság, még sem olly szem untató, mint azt a hegységekhez szokottak képzelik. Díszítik azt ugyan is azon öt rendbeli szőlős és gyümölcsös kertek, mellyek Csabát minden oldalról körülveszik; kellemessé teszi azt, hogy a vidék szorgalmas lakosságának száz meg száz csinos tanyai épületjeitől fehérlik." ... „Vannak továbbá Csaba határán néhány úgynevezett tengerszemek is, mellyek a legnagyobb szárazság idején is egészen el nem apadnak, névszerint egy illy kerek tó van Gerendáson, éppen az ispáni lak kertje végében, melly a Körössel van öszveköttetésben, mert ennek áradása szerént árad vagy apad." (4) Ez a tó a Csicselytó, de ma már ismert, hogy vize a Maros vízrendszerével van kapcsolatban; mint a többi kisebb-nagyobb tavak a környéken, ugyanakkor nyilván sokszor előfordult, „hogy a Maroson és a Körösön is gyorsan lezúduló nagy árvizek Arad-Gyula közötti területen is szétterülvén, az ottani régi medrekben találtak lefolyást..." (5) A gerendási határtól Szentes vagy Hódmezővásárhely irányában húzódó szinte számtalan erek és fattyúágak egykori vízviszonyait jól jellemzik az egykori visszaemlékezések. A Kakasszéki-ér, amit Kútvölgynek is neveznek, „... Gerendástól: Csorvás irányában haladt, medre jól kivehető ezen a helyen. Itt Hajdúvölgynek, vizét pedig Hajúdvölgyi érnek nevezik. Ezen a helyen igen széles, kb. 450-600 m., majd ..."(6) „A Kakasszéki éren a régi viziközlekedésről Szeremlei így tudósít: „A helyi hagyomány szerint e folyón régibb századokban Gyuláig hajóval lehetett és szoktak közlekedni." (7) Bod29