A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szatmári Imre: Középkori templom feltárása Telekgerendás határában

Szatmári Imre ezeken a függesztőfülek - ha éppen nem hiányoznak - mindig szögletes átmetszetűek, sarkosan megtörnek, s más elrendezésűek.

37 A telekgerendási párhuzamaként említett dági harang alsó átmérője 36 cm, s a XII-XIII. századra keltezhető, a keresetpusztai alsó átmérője pedig 30 cm, s kora a XIII-XIV. századra tehető.

38 A már említett Békés megyei harangtöredékek ívét kiegészítve a következő adatokat kaphatjuk: Gerla 24. lelőhely = 36,6 cm (lehet alsó átmérő), vastagsága = 0,2-0,6 cm;

39 Telekgerendás 8. lelőhely = a borda alatt 38 cm, fölötte pedig 25,6 cm (a palást töredékéből kiegészített átmérő), vastagsága = 0,8-2,7 cm

40 (19. kép 3); Gyula-Szeregyháza = 31,2 cm (a palást töredékéből kiegészített átmérő), vastagsága = 0,4 cm;

41 Csökmő-Peterd = 32,4 cm (a palást töredékéből kiegészített átmérő), vastagsága = 0,5 cm.

42 Mindebből egyértelmű, hogy a töredékek mérete a korai harangokra jellemző kicsi értékekhez közelít, még akkor is, ha nem egységesen az alsó átmérőt lehetett alapul venni. Ha ez az összefüggés helytálló, csak erősítő adatként említhető meg ismét, hogy Peterd valószínűleg már az Árpád-korban elnéptelenedett,

43 sőt az sem lehet véletlen, hogy Füzesgyarmat mai határában két Harang nevű kisnemesi falu is létezett (Kis- és Nagyharang). Az egyiket az oklevelek 1326-ban, a másikat 1360-ban említik először,

44 de a régészeti topográfia bizonyította, hogy a két testvérfalu már az Árpád-korban kialakult.

45 Kiss Lajos szerint e helynév a magyar harang köznévből keletkezett, s „eredetileg bizonyára arra utalt, hogy a településnek harangja, haranglába volt".

46 Nagyharang papját 1552-ben említik.

47 A kitérő elején feltett második kérdésre, hogy tudniillik harangtorony híján a harangoknak hol volt a helye, a választ a mind történeti, mind néprajzi adatokból ismert, a templom szomszédságában fából felépített harangtornyok, még inkább az egyszerű haranglábak léte megadhatja. Tekintve azonban a kora középkori falusi harangok kis méretét és 40 kg-ot meg nem haladó súlyát,

48 még az sem elképzelhetetlen, hogy például a döröskei templomhoz hasonlóan

49 a harang elhelyezése céljából huszártorony is tartozhatott ez időben a torony nélküli falusi templomainkhoz. Az ilyen tetőgerincre ültetett kicsiny tornyocskák természetszerűleg nem befolyásolják az épület statikáját, így az alaprajznak sem kell tükröznie feltétlenül amúgy sem bizonyított létüket. 37 Patay 1977. 9, 50-55., Patay 1978. 237, 239. 38 Patay 1977.6,50. 39 МММ, topográfiai gyűjtemény. 4

"Ltsz.: 86.12.20. 41 EFM ltsz.: 86.32.40. «MMMltsz.: 89.1.43-44. 43 Györffy 1987. 512, 515. 44 Haan 1870/b. 308., Csánki 1890. 651., Karácsonyi 1896. II. 187-190, 232-233., Györffy 1987. 508. 45 Ecsedy-Kovács-Maráz-Torma 1982. 84-85, 5/11, 5/16. számú lelőhely. 46 Kiss 1980.339. 47 Karácsonyi 1896. II. 233. 48 A zselicszentpáli is csak 37 kg, a keresetpusztai pedig mindössze 16 kg. (Patay 1977. 50., Patay 1978. 237., Reizner 1891. 167.) 49 Valter 1985.31, 112. 222