A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Szatmári Imre: Középkori templom feltárása Telekgerendás határában

Szatmári Imre széknek korántsem készítettek olyan masszív, alaposan összedolgozott «alapozást. Mélysége is mindössze 65-85 cm volt, s homogén szürkésbarna összetételű. (26. kép 2.) A célnak azonban így is megfelelhetett, hiszen az épület befogadóképessége több mint kétszeresére növekedett. A templom teljes hossza ekkor 17,7 m, szélessége (támpillérek nélkül) 7,6 m lett. Az új alapfalak szélessége a hajónál 90-100 cm, a szentélynél pedig 80-90 cm között váltakozott. A szentély belmérete 4,75 x 4 m volt. A II. periódus hossztengelye az alaprajz szabálytalansága miatt nem esik egybe az I. perióduséval, hanem középen kissé megtörik, így az új szentély a keleti iránytól már csak Гsal tér el észak felé (ÉK 17'-DNy 49'). Döngölt alapozásának teteje megegyezett az I. perióduséval, de e korszak járószintjét sem találtuk meg, s az ekkor használt bejárat helyét sem lehetett megállapítani. Itt is sok helyen megmaradt viszont az a sok homok felhasználásával készült 5-10 mm vastag habarcsréteg, amelybe a felmenő fal alsó téglasorát rakták. A felmenő falak építőanyagául szolgáló téglákat idők folyamán csaknem teljesen kibányászták, és elhordták, de a bővítmény délnyugati sarkában, az 5. szelvényünkben előkerült az egykori templomfalnak egy kis szakasza is. Ezen a helyen, közvetlenül a templomhajó déli falának belső oldalán - még amikor a felmenő téglafalból is látszott valami - több kincskereső gödröt ástak. Közülük a legnagyobb biztosan nyitva maradt annak idején, ezért az időjárás viszontagságai következtében a döngölt földből készült alapozás a rajta lévő hat sor téglával megcsúszott, s összefüggő darabban a gödörbe omlott. (25. kép 1-2.) A téglákat itt is habarcsba rakták, de a falban sok darabtéglát figyeltünk meg. Az ásatás során szórványként előkerült téglák között több elszedett is akadt,

15 sőt az 1987 tavaszán végzett terepjárás során Kvasz Mihály tanyájából a lelőhelyről származó faragott kövek kerültek a múzeumba.

16 (15-18. kép.) A temető A feltárt sírok leírása

11 1. sír. T: DNy 51'. M: 105 cm. Combközéptől az árok Ny-i fala alatt. Sírgödre látszott. 1. árok. 2. sír. T: DNy 50'. M: 118 cm. Lábszárai fölött a 3. sír gödrével elvágták. 1. árok. 3. sír. T: DNy 50'. M: 120 cm. Combtól fölfelé az 1. árok Ny-i fala alatt. Melléklet: a bal lábszár külső oldalán koporsószeg. Sírföldje laza. 4. sír. T: DNy 50'. M: 100 cm. Koponyája és bokája az árok falai alatt. Jobb keze a bal mellen, a bal pedig a hason keresztben. Jobb oldala mellett és bontás közben a váz 15 A leggyakoribb téglaméretek: 30x14x6 cm, 29x15x5 cm, 28,5x16x4,5 cm, 27,5x15,5x5 cm, 27x15x4,5 cm. 16 Cs. Szabó I.-Gábor G.-Jankovich D.-Medgyesi P. terepjárása, 1987 tavasza. 17 Embertani vizsgálatokra még nem került sor. A sírleírásoknál használt rövidítések: T = tájolás, M = a mai felszíntől mért mélység. A zárójelbe tett adatok bizonytalanságot tükröznek. 214