A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Juhász Irén: X–XI. századi temetkezések Békés megye északi területén

Juhász Irén gyöngysor közepén, elől, egy bronzból öntött, palmettadíszes kis csüngő volt. 2. A jobb alkarcsontokon kerek átmetszetű, elkeskenyedő végű, nyitott bronz karperec. 3. A bal alkarcsontokon ugyanilyen, de elkalapált és visszahajlított végű bronzkarperec. 4. A jobb boka mellett néhány állatcsont. 6. sír. Férfi. M: 56 cm. Bolygatott. A csontváz bal lábcsontja fölött lókoponyát találtak. Melléklet: 1. A medencében 2 db kerek, bronzból öntött, domború közepű pityke. 2. A jobb kéz tájékán egy rombusz alakú nyílcsúcs, hegyével a láb felé. 3. Tegezvasalás. 4. A lókoponya mellett csikózabla. 5. Ugyanitt két kengyel. 7. sír. Férfi. M: 82 cm. Melléklet: rosszezüstből préselt rozetta töredéke. 8. sír. Férfi. M: 87 cm. Bal alkarcsontok a medencében. Melléklet: 1. A medence körül teljes övkészlet 56 darabja került elő. Az ásató megfigyelése szerint a veretek két sorban helyezkedtek el. Dienes István ennek magyarázatát abban látja, hogy az öv lelógó végét még egyszer a derék köré tekerték. A veretek bronzból öntöttek, palmettacsokorral díszítettek. (6. kép.) 2. A lábszárcsontok között csikózabla töredékei voltak. 3. A csontokhoz támaszkodva kengyelpár darabjai kerültek elő. 9. sír. Nő. M: 93 cm. Melléklet: 1. rosszezüst huzalból készült karika a koponya alatt, 2. három darab, ezüstből öntött, aranyozott pityke a bal mellen. 10. sír. T: DNy 49'. Nő. M: 65 cm. Háton fekvő, nyújtott, karok a test mellett, a koponya a jobb oldalára fordult. Melléklet: a bal kulcscsont és a bal medencelapát mellett Cyprea csigák. 11. sír. T: DNy 51 \ Gyermek. M: 50 cm. Háton fekvő, nyújtott.

21 200. sz. lelőhely, Rózsás, Molnár-földek. 1908-ban Szarvastól ÉK-re, Rózsáson sírokra bukkantak. A hírre Krecsmarik Endre egynapos kutatást végzett, melynek során több sírt talált. Melléklet: 1. hurkosvégű, három bronzhuzalból sodrott karperec, 2. két vékony, rosszezüstből préselt, hatszirmú ruhadísz, 3. kauri csiga, 4. betétes gyöngy.

22 Azonosítatlan lelőhely. A szakirodalom 1960 óta ismeri a szarvasi állatalakos, díszes honfoglalás kori karperecet. Ez az eddig napvilágfa került Békés megyei honfoglalás kori leletek legrangosabb darabja. Ezért különösen sajnálatos, hogy pontos lelőhelyét és előkerülésének körülményeit kitartó próbálkozások ellenére sem sikerült megállapítanunk. A pántkarperec négy darabra törött, 150 mm hosszú, 17-21 mm széles, aranyozott ezüstlemezből készült. Korongokba foglalt, egymásnak háttal illetve szemben álló griffek sora díszíti. Először a szarvasi Vajda Péter Gimnázium régiségtárában őrizték, majd 1952-ben átadták a TSM-nak. Valószínűleg az 1930-as vagy az 1940-es években került elő. A tárgy jelentőségét először Kovalovszki Júlia ismerte fel, s részletes leírással közölte is. Megállapította, hogy a karperec a tarsolylemezek köréből került ki, azaz a honfoglalás kori előkelőink viseletéhez tartozhatott.

23 (7. kép) Szarvason és környékén tíz korabeli temetőt illetve temetőrészietet ismerünk. Ezek bármelyikéből származhat a karperec, de számításba jöhet más, ismeretlen lelőhely is. Azonosítatlan lelőhely. A MNM 1893 és 1904 között több alkalommal vásárolt régészeti leleteket Pokoray László régiségkereskedőtől. Az egyik ilyen - Szarvas kör21 MRT 8. 447-448., TSM Itsz.: 78.1.3-78.9.2. 22 MRT 8. 470. 23 Kovalovszki 1960. 173-180., MRT 8. All., TSM ltsz.: 53.36.1. 162