A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Medgyesi Pál: Néhány Békés megyei avar kori és X–XI. századi lelet
Néhány Békés megyei avar kori és X-XI. századi lelet Az említett edények egyik korongolatlan darabja anyaga alapján sorolható csak az avar korba. A rendkívül primitív kidolgozású edény aszimmetrikus. 48 (9. kép 2.) Két másik edény késő avar koriaknak tartható, bár az ilyen típusú edényeket az Árpád-korban is használták. (9. kép 3-4.) Egyértelműen avar koriak az említett íjmerevítő lemezek. (10. kép 1-6.) Általában 11 db, rendszerint szarvasagancsból, esetleg állati bordából faragott csontlemez alkot egy garnitúrát. 49 Ez azonban nem törvényszerű, s kevesebb is lehet a számuk. 50 Valószínűleg az itt bemutatott 6 db lemezen kívül még több lemez tartozhatott a teljes garnitúrába. Erre utal az íj végeit borító ívelt lemezek homorú oldalának irdalása. (10. kép 1, 5.) Ezen a részen ívelt, ék alakú, vékony lemezek borították az íjkar két keskenyebb oldalát. Két lemez az íj markolatának két oldalát borította (10. kép 2, 4), a markolat harmadik oldalát pedig egy harmadik lemez fedte (10. kép 3). Ragasztás mellett az irdalt részeken kötözést is alkalmaztak. A keskenyebbik lemez (10. kép 3.) a két szélesebbnek (10. kép 2, 4.) a rövidebb oldalához csatlakozott, s az íjász felőli oldalon borította a markolatot. így került elő pl. a Fehértó „A" temető 26. sírjából, 51 s az iváncsai lovassírból is. 52 Az íjcsontok illeszkedése alapján így volt ez a Békéscsabán őrzött darabok esetében is. A keskenyebb lemez szépen illeszkedik a két szélesebb lemez rövidebbik oldalához. Érdekes viszont, hogy a két szélesebb markolatlemez hosszabbik oldala annak teljes hosszában lesarkított, és irdalt. Ehhez a keskenyebb lemez nem illeszkedik. Ez a jelenség számos avar kori íjcsonton megfigyelhető. 53 Véleményem szerint az íjmarkolat kívül eső, keskenyebb oldalán is volt valamilyen borítás, mely gyorsan romló anyagból készült, s elpusztult. Talán szarulemez borította ezt a részt. Hasonló jelenség volt megfigyelhető a Hódmezővásárhely-Nagyszigeten előkerült honfoglalás kori íjon is, ahol a markolatlemezek külső szélét szintén irdalták. 54 Kérdés, hogy az íjmarkolat külső, jól látszó szélére miért nem csontborítás került. Valószínűleg valamilyen technikai probléma miatt kellett a csontlemezt itt szaruval(?) helyettesíteni. Az avar íjaknál a felső íjkaron állandóan rögzítve volt az ideg, de az alsó karok végeibe csak használat előtt akasztották be. Ebből adódik, hogy a felső lemezek vájata szögletesebb. 55 íjunk esetében tehát az egyik lemez a felső íjkarhoz tartozott (10. kép 6), a két másik pedig az alsó kart borította (10. kép 1, 5). Az ismertetett csontlemezek egy keskeny karú íjról származnak. Ez a típus inkább a kora avar korra jellemző, 56 bár előfordul az avar kor későbbi időszakában is. 57 48 A korongolatlan népvándorlás kori edények korát nem mindig lehet egyértelműen meghatározni; különösen a nagyon durva kidolgozású edények esetében van ez így. 49 Cs. Sebestyén 1930. 192. 50 Szabó János Győző: Az Egri Múzeum avar kori emlékanyaga I. EMÉ III (1965) 32. 51 Cs. Sebestyén 1930. 186. 52 Bóna 1970. 243. 53 Bálint Csanád hívta fel erre a figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm. 54 B. Nagy Katalin-Révész László: Egyedi típusú honfoglalás kori íj csontmaradványai HódmezovásárhelyNagyszigetről. Com. Arch. Hung. 1986. 124, 2. kép. 55 Csallány 1939. 29. 56 Csallány 1939. 30. 57 Szabó János Győző: Az Egri Múzeum avar kori emlékanyaga III. EMÉ VI (1968) 52. 137
