Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)

hattunk volna: „József Attila Békés-Csanád-Szolnok megyében", vagy „József Attila az egykori Békés, ma Szolnok, az egykori Csanád, ma Békés megyében". Azon túl, hogy mindkét cím nagyon körülményes lenne, tartalmilag sem nevezhetnénk helytállónak. Ugyanis az első variáció esetében el kell ismernünk, hogy Békés-Szolnok-Csanád megye tulajdonképpen sohasem létezett. Ha viszont azt a címet adtuk volna tanulmányunknak, hogy „József Attila az egykori Csanád megyében", ez a cím is félreérthető lett volna. Ebben az esetben azt is fel kellett volna vállalnom, hogy az 1950-ig létező Csanád megye egészét, benne a megyeszékhely Makót, valamint a közeli Kiszombort is feldolgozzam, nem is beszélve azokról a kisebb településekről, ahol diákkorában megfordulhatott József Attila. Ezek a momentumok jórészt ismertek már az irodalomtörténet jóvoltából, az ismeretlenek meg rendkívül alapos kutatást igényelnének. József Attilának viszonylag nagyon rövid életkor adatott meg. 1937-ben, 32 éves korában halt meg. Igaz, hogy Petőfi még kevesebb időt élt, mégis életének szinte minden perce megkülönböztetett figyelmet érdemel. Talán nem vagyok túlzottan elfogult, hogy József Attila rövid életére is vonatkozik ez a megállapítás. József Attila rövid életútja során „felnagyítódnak" az életút állomásai. Öcsödön a kisgyermek két teljes évet töltött el, Gyulán csak három napot, Battonyan két alkalommal is csak néhány napot, Mezőhegyesen esetleg néhány hetet. De megítélésünk szerint életútjának négy állomása voltak ezek, s talán a kiadvány címe így a leghelyesebb. Annál is inkább, mert az alcímben feltüntettük ezeket az „állomásokat": Gyula-Öcsöd-Mezöhegyes-Battonya. Feldolgozásunk azt igyekszik bizonyítani, hogy a fiatal költő mezőhegyesi és battonyai élményei, az ekkor írott költemények meghatározóak lehettek életének alakulásában, későbbi költészetében. Vagy szerényebben fogalmazva: több figyelmet érdemelnek, mint amennyit jelenleg kapnak. Nem utolsósorban az említett településeken élményszerübbé tehetik mind az általános iskolai, mind a középiskolai irodalomoktatást, s meggyőződésünk, hogy erről a lehetőségről kár lenne lemondanunk. A kiadványnak nem titkolt szándéka, hogy ehhez hozzá szeretne a maga módszereivel járulni. Hosszú évekig tanítottam a középiskolában József Attilát, és soha nem voltam sem a tankönyvekkel, sem saját módszereimmel elégedett. József Attila életének utolsó évében, 1937. februárjában állasért folyamodott a Magyar Papíripari Részvénytársasághoz. Tisztviselőként akart elhelyezkedni, s a folyamodvány mellékleteként írta meg önéletrajzának vázlatát, amelyet a Szép Szó című folyóirat halála után Curriculum vitae címmel jelentetett meg. Az ebben az életrajzi vázlatban leírtakat témakörünk szempontjából alapvetően fontos és hiteles forrásnak tekintjük. h feldolgozás megkísérli József Attila emlékének „Békés megyei" áttekintését. Ezért tartottam szükségesnek mindazokat személyesen felkeresni, akiktől 1989-ben még adatokat remélhettem. Ezek a találkozások számomra óriási élményt jelentettek. Adatközlőimet a kiadvány függelékében mutatom be az olvasóknak. 6