Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)
sítéséig a Mezőhegyes, Külső 47-es major tanítója volt, majd a majori iskola megszűnése után a Mezőhegyesen megszervezett, tanyai gyerekeknek férőhelyet biztosító kollégium dolgozója lett, amely jelenleg az Általános Művelődési Központ részeként működik. Tanít is az ottani általános iskolában, földrajz és biológia tárgyakat, vezeti a fotószakkört. 1989-ben is kitűnő ismeretei voltak az egykori majori iskoláról. Annál is inkább, mert fiatal tanító korában Czomán Sándorné „kosztosa" volt, az ő házában ebédelt, reggelizett és vacsorázott. A Külső 47-es major szinte teljes jelenlegi lakosságát tanította, annak idején nagyon emberi viszony alakult ki közte és tanítványai között. 1989-ben is szívesen látják a „tanító urat" a majorban. Az adatközlő nem csupán abban volt segítségemre, hogy elkísért egykori munkahelyének színterére, hanem abban is, hogy igen jó emberi és pedagógiai érzékkel „megszólaltatta" azokat, akiktől értékes információkat szereztem József Attila mezőhegyesi tartózkodására vonatkozóan. Szabados János Elemér (1898-1974) Kevermesen született és Battonyán halt meg. Visszaemlékezését az 1960-as években, többszöri beszélgetés alkalmából Battonyán gyűjtöttem. Eredeti neve Misurda János Elemér volt. 1966-ig, nyugállományba vonulásáig a tompapusztai általános iskolában dolgozott tanítóként. Naponta vonattal kijárt a Battonyához 10 kilométerre lévő Tompapusztára, amely közvetlenül határos volt a Mezőhegyes, Külső 47-es majorral. Hét évvel idősebb volt, mint József Attila. Az 1920-as években a battonyai fiatalság egyik vezetőjeként tevékenykedett. Részt vállalt a battonyai cserkészcsapat, majd a leventék munkájából. Évekig leventeoktató is volt Battonyán. A hozzá korban közeli battonyai tanítókat, azok családjait jól ismerte. Barátja volt annak az ifj. Kiss Károlynak, aki József Attila battonyai internátusi társa volt Makón. De személyesen ismerte Cornea Simon görögkeleti (román) papot is, akinél hit- és erkölcstanból 1922-1923-ban két alkalommal is osztályozó vizsgát tett József Attila. Az adatközlő hívta fel figyelmemet József Attila rövid battonyai tartózkodására. Kikísért annak idején az aradi úton lévő Balta-kereszthez, s elmondta mindazt, amit tanulmányomban igyekeztem részletesen kifejteni és bizonyítani is. Az adatközlővel folytatott beszélgetések nagyon ösztönzőek voltak témám szempontjából. 1974-ben bekövetkezett halála után egy ideig feleségével még néhányszor beszéltem, azonban az ő halála után, tekintettel arra, hogy gyermekeik nem voltak, újabb adatokat már nem tudtam szerezni. Szabados (Misurda) János Elemér nagy tekintélyű pedagógus volt Battonyán. Babits Rezső (1902-1980) Battonyán született és Keszthelyen halt meg. Édesapja igazgató-tanító volt Battonyán. A gimnáziumot a makói iskolában végezte, a DMKE internátus tagja is volt. Három évvel idősebb volt József Attilánál. Bizonyos tekintetben önképzőköri vetélytársak is voltak. A Csanád Vezér Főgimnáziumban hárman versengtek a versírásból az önképzőköri díjért: Babits Rezső, Csillag István és 63
