Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Csizmazia György: Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

1946 után a kerítéseket elbontották (Sarkadi erdei munkások ingyen elvihettek), s így terült a dám. Az 1950-es években már Sarkadremetén is szaporodott, de Sarkadfáson túl nehezen ment. Sebesfoki, dobozi erdőkbe telepítéssel erősítették az állományt és ma már itt is él. A szarvas kevéssé bírja a zaklatást, gépi zajt és a körösparti „dudálást", a Sarkad—Dobozi műúton sok példány pusztult már el. Az őzpopulációt az árvizek pusztítják; 1966, 1970 és 1974-ben víz alá került a dobozi erdő is. A mályvádi tározónál is katasztrofális volt a pusztulásuk. Ma az erdőgazdasági ütemtervekben vadgazdálkodási ütemtervek is készülnek. Gyulajrol dámtelepítést végeztek több éven át, mintegy 100 db-ot. 1983ban újabb 50 db-ot hoztak be Gyulajrol, ezzel mutatósabb lett a dámlapát, de világosabb. Körösvidéki—dobozi kistájon az erdők vadállománya ismét jelentős, s ezt az erdőgazdaság tervszerűen gondozza, hiszen akinek „12 folt van a ruháján, az egy-két foltot még bír" (Komlósi S.). A második célkitűzésre is kaptam egyértelmű választ, nevezetesen az Erdélyi Szigethegység Bihari hgs.) élővilága szerves kapcsolatot, hatást mutat kistájunk emlősfaunájára is. Ez a gazdag rovarvilág és madárvilág esetében már erőteljesebb. A szarvas, vaddisznó és az őz migrációs expanzióját tapasztalhattam, kimutathattam. A menyétfélék (Mustelidae) családjából a nyuszt (Martes martes) egy példányának gyűjtése is ezt a hatást igazolja. E példány 1986. szeptember 3-án a dobozi erdőből került gyűjtésembe, új adat a magyar Alföld területére. A mókus (Sciurus vulgaris), a nagy pele (Glis glis) és a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) is a montán hatásokat jelzi. A denevérek kutatása a jövőben érdekes és bizonyító adatokat hozhat még. A következőkben a Körös szög és Doboz környéki erdők és ezek határterületeinek (szegélycönozisok) emlősfaunáját foglalom össze. A faunisztikai adatok az idő rövidsége miatt szondázás jellegű csapdázások és esetszerű megfigyelések, bagoly köpet-vizsgálatok „hordalékai". így az eredmény pillanatfényképszerű és a további mammológiai vizsgálatok fontosságára ez úton is felhívnám a természetvizsgálók figyelmét. Szunyoghy János Mályvádon tudomásom szerint a 60-as években végzett apróemlős-csapázásokat (Bp-i Természettudományi Múzeum), de a két nyáron át végzett vizsgálatok elsősorban a kullancsfertőzések mértékét és terjedését igyekeztek tisztázni. TAXON Csapdáz- R Megfiva r gyeivé 1. Erinaceus europaeus x 2. Talpa europaea x Xi x 3. Sorex araneus x х

г 4. Sorex minutus x

2 5. Neomys anomalus x

2 82