Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Csizmazia György: Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint artériákkal köti magához a Körösök völgyét, a Körösközt, az alföldünk egyik leglapályosabb kistájrendszerét. Egy kistájrendszer élővilágának mai jellegét csak úgy érthetjük meg, ha ismerjük a táj természettörténeti múltját is. Régi följegyzésekben, oklevelekben találunk adatokat, s ezekből mutat be válogatást Réthy Zsigmond Körös-könyvében (1986). A kiterjedt erdőségek és végeláthatatlan vadvizek emlékei már csak hátranyúló szájhagyományokban élnek, de a Körösközi kistájrendszeren járva-kelve érezni lehet az ősi erdők hangulatát, s egy-egy körösholtág hajlatán bandukolva feltűnik egy-egy ősvilági mozaik, bőgő szarvasbikák hangján. Kistájrendszerünk a mozaikos agrár-monokultúráival, zúgó erdőivel, kanyargó holtág maradványaival, élőlényeivel értékes és szép adottságaival „védett táj"-já kell, hogy váljon, mozaikjaiban talán a Békés megyei nemzeti park részévé. Ne feledjük a mai kistáj állatvilága is egyszer a múlt lesz, ezért is fontos számbavenni a mai faunaképet. Vizsgálataimat 1986 és 1987 években végeztem a Doboz környéki területeken; Doboz, Sarkadremete, Gerla és Gyulavári községek közigazgatási területeihez tartozó határrészeken. Csapdázásaimat, megfigyeléseimet az általam bevált módszerrel végeztem a terepbejárások során. Összesen öt kutatónapon gyűjtött adatok csak a minőségi faunakép megrajzolására alkalmasak. A Sarkad-remetei erdőn, a dobozi erdőn, sebesfoki erdőn, Gerla-Marói erdőn, Papholt erdőn és a Mályvádi szükségtározó erdeiben csapdáztam szondázó jelleggel. Ugyaninnen bagolyköpeteket (Asio otus, Athene noctua) analizáltam. Jelen dolgozatban három feladatot kívántam megoldani; 1. A terület vadgazdálkodásban jelentős emlőseinek vizsgálatát. 2. Az erdélyi területekkel kapcsolatos migráció kérdését. 3. A területen élő emlősök faunisztikai feltárását végeztem el. 75