Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Réthy Zsigmond: Doboz madártani kutatásának faunisztikai eredményei

Columbiformes — Galambalakúak 29. Örvös galamb — Columba palumbus Eu-turk. C5a + Kis számú, de most is rendszeres fészkelő az erdőkben. 30. Vadgerle — Streptopelia turtur Eu-turk. B5c + Az 1970-es évek első felében rendkívül lecsökkent az állományuk megyeszerte, de az 1980-as évektől — itt is észrevehetően nő példányszámuk. 31. Balkáni gerle — Streptopelia decaocto Ind-afr. A6a + Nemcsak az emberi településeken, de az erdőben is rendszeres fészkelő. Az 1960-as és 1970-es évek gradációja után kb. 1985-től a fészkelő- és kóborló állomány egyértelmű csökkenése tapasztalható. Cuculiformes — Kakukalakúak 32. Kakuk — Cuculus canorus Pal. A5c D A dobozi erdők egyik leggyakoribb madara. Povázsayék a fülemüle, a citromsármány, az énekes nádi poszáta, a mezei poszáta, a barátposzáta és a tövisszúró gépies fészkeiben találták tojásait. Strigiformes — Bagolyalakúak 33. Kuvik — Athene noctua Turk-med. B6ef D A közsgében és az erdők menti tanyákban, a szanazugi üdülőterületen egyaránt költ. 34. Macskabagoly — Strix aluco Pal. B5ae D Az előző évtizedekhez képest csökkent számban, de az öreg, korhadt hagyásfákban (tölgy, fehér nyár) rendszeresen költ. 35. Erdei fülesbagoly — Asio otus Hol. A5a D A leggyakrabban előforduló és fészkelő bagoly erdőkben és fasorokban, elsősorban elhagyott szarkafészkekben. Caprimulgiformes — Lappantyúalakúak 36. Lappantyú — Caprimulgus europaeus Pal. B5d D Mindegyik erdőrészben, elsősorban irtásterületen vagy fiatal erdőrészekben fészkel. Cor aciiformes — Szalakótaalakúak 37. Jégmadár — Alcedo atthis Óvil. Cle D A Fekete-Körös mentén, de gyakrabban a Fekete-Holt-Körös mentén a sebesfoki erdőben figyelhető meg, ahol költ is. Télen egy-két példányt a községben is lehet látni a Bődös és a Kaladony mentén (tkp. Holt-Körös szakaszok). 68