Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Domokos Tamás: Doboz térségének csigái és kagylói

elterjedt. (Én a Holt-körösi-erdőben nem találtam meg, pedig az irodalom jelzi. — Kovács Gy. 1980) DAC-értékei a Marói-erdőben a legmagasabbak. Chondrula tridens (O. F. Müller) — Általánosan elterjedtnek tűnik. Ennek ellenére ritkán lehet — a töltések és erdei utak szélének kivételével — nagyobb példányszámban élő egyedet gyűjteni. Succinea oblonga Draparnaud— Általánosan elterjedt vízparton, vízpartok közelében és erdők avarszintjében. Legnagyobb dominanciáját (49,8%) és abundanciáját (672,5) a Marói-erdőben, legnagyobb konstanciáját (100%) viszont a Holt-körösi-erdőben éri el. Oxyloma elagans (Risso) — Csak a Körösök hordalékából és a Gerla-Icceéricsatornába futó árkokból került elő. Clausilia pumila С Pfeiffer — A Fekete-Körös (töltése oldalára lerakott) hordalékában egy darab élő példányát Domokos Éva találta meg 1986-ban. A megyére nézve új adat. (Doboz környékéről Clausiliidák fosszilis előfordulása ismert.) Cecilioides acicula (O. F. Müller) — A Marói-erdő vakondtúrásaiból és a Körösök hordalékából ismert. Punctum pygmaeum (Draparnaud) — Erdők avarszintjében általánosan elterjedt. Viszonylag magas A- és C- értékei vannak, különösen a Marói-erdőben (A= 162,5, С = 71). Árion circumscriptus Johnston — Avarszintben történő megjelenése, a megyei tapasztalatoknak megfelelően szórványos (Kovács Gy. 1980). Vitrinapellucida (O.F. Müller) — Erdős, bokros, bozótos területen általánosan elterjedt. Dominanciája, abundanciája közepes, konstanciája a Szanazug környéki erdőkben, az összes előkerült faj között a legnagyobb, a Holt-körösi-erdőben pedig 100%. Zonitoides nitidus (О. F. Müller) — Elvétve fordul elő a Szanazug mögötti talajvizes holtágban és az Icceér-parti nedves, vizenyős biotópokban. Vitrea crystallina (О. F. Müller) — A Körösök hordalékából került elő egy példánya. Vitrea contracta ( Westerlund) — Ez ideig a megyéből csupán egy lelőhelye volt ismert (Varga A. gyűjtötte Biharugrán). Doboz környékéről a Holt-körösierdőből (Takács-zug, akácos), a Marói-erdő Veres-gyűrűs felé eső sarkának bokros biotópjából és a Pósteleki-szőlők gyepfoltjaiból került elő. Minden esetben vakondtúráshoz kapcsolódik előfordulása. Aegopinella minor (Stabile) — A Doboz környéki erdők viszonylag magas DÁC-értékű faja. E faj is a Marói-erdőben éri el abundanciájának és konstanciájának legnagyobb értékét (1. Táblázat). Nesovitrea hammonis (Ström) — Ez ideig az irodalom (Pintér L., Richnovszky A., S. Szigethy A. 1979) egyetlen in situ lelőhelyként a Dajkakertet (Békéscsaba) említi. Gyűjtéseim során bebizonyosodott, hogy a Fekete-Körös egykori ága (Varga hosszai főcsatorna) mentén fekvő nedves biotópokból (vízpart, erdő) gyűjthető. 59