Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Domokos Tamás: Doboz térségének csigái és kagylói

említést tesz (Kovács Gy. 1974, 1980; Bába K. 1980). Publikációikban a következő, itt alfabetikus sorrendben közölt 23 faj előfordulásáról szólnak: Acanthinula aculeata Helicopsis striata Aegopinella minor Helix lutescens Anodonta anatina Hygromia kovácsi Cepaea vindobonensis Lithoglyphus naticoides Chondrula tridens Lymnaea auricularia Cochlicopa lubrica Lymnaea peregra Cochlicopa lubricella Monacha cartusiana Euomphalia strigella Physa acuta Ferrissia wautieri Punctum pygmaeum Gyraulus albus Succinea oblonga Cyraulus crista Truncatellina cylindrica Vitrina pellucida A faunisztikai gyűjtésekre és ökológiai felvételekre egységenként a következő években került sor: Holt-körösi-erdő — 1972. (Kovács Gy.), 1973. (Bába K.), 1977. (Kovács Gy. és Bába K.), 1980. (Domokos T.), J984 és 1987 között (Domokos T.). Doboz és Szanazug közötti erdőtagok és a Kettős-körös — 1964. (Kovács Gy.), 1976. (Domokos T.), 1977. (Kovács Gy.), 1980. (Domokos T., Kovács Gy.), 1984 és 1987 között (Domokos T.). Marói-erdő és környéke — 1964. (Kovács Gy.) 1968. és 1969. (Kovács Gy.), 1971. és 1972. (Kovács Gy.), 1978. (Kovács Gy.), 1984. (Domokos T.), 1986. és 1987. (Domokos T.). Az évszámokból kiderül, hogy közel negyed évszázadra tekint vissza Doboz és környékének malakológiai kutatása. A kutatások fő irányai a következők voltak: faunatörténet (Domokos T.), faunisztika (Kovács Gy., Domokos T.), ökológia és cönológia (Bába K., Domokos T.). Jelen munkámban az eddig elért eredményekről adok számot, mindvégig Doboz közigazgatási határain belül maradva. A földrajzi nevek használatában a Magyarország földrajzinév-tára II. kötetét követem (Földi E. 1980), de pótlásként felhasználom Medovarszky D. 1939-ben készült térképét is. Ez utóbbi Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonában található 84/1956. leltári szám alatt. //. Recens puhatestűek vizsgálatának módszere, faunalista, karakterisztikák Gyűjtéseim során megközelítően 60 gyűjtőhelyet kerestem fel, egy vagy több alkalommal. A gyűjtést egyeléssel, ill. 96 db 25 x 25 cm-es kvadrát felvételével eszközöltem, föld- és avarminta formájában. A mintákat szárítás, ill. iszapolás után átrostáltam, majd sziták segítségével osztályoztam. Szükség esetén néhány %-os H

2

0

2 oldat segítségével gyorsítottam meg a talajminta dezaggregálódását. Végezetül lupe segítségével szétválogattam és meghatároztam a házakat, teknőket, s a gyakoribb szárazföldi fajok esetében kiszámoltam a DAC-karakteriszti53