Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kovács Sándor T.: Adatok Doboz lepkefaunájának ismeretéhez

Adatok Doboz lepkefaunájának ismeretéhez KOVÁCS SÁNDOR TIBOR E dolgozat tartalmazza a Dobozon 1985. évben telepített, éjszakai nagylepkék gyűjtésére rendszeresített fénycsapda által gyűjtött 117 Heterocera fajról, valamint az év folyamán megfigyelt további 16 Rhopalocera fajról készült rövid ismertetést, a kimutatott fajok rendszertani sorrendben történő felsorolását és példányszámait. Két táblázat mutatja a teljes anyag családok, illetve tápnövénytípusok szerinti csoportosítását; végül néhány faj fényképét. Bevezetés. Altalános jellemzők. Doboz rovarvilága meglehetősen szerencsés körülményeket tudhat magáénak, hisz nagyobb, és a környezetvédelem szempontjait jelentősen sértő ipari tevékenység nem található a közelben. A legközelebbi vegyipari vagy nehézipari üzemek Szolnokra és Szegedre települtek. A Békés—megyei üzemek zöme jobbára élelmiszer-feldolgozó és fafeldolgozó tevékenységet folytatnak, melyek levegőszennyező-hatása elenyésző, ezért csak minimálsian befolyásolják a flóra és ezáltal a fauna természetes összetételét és annak állapotát. Békés—megye legnagyobb része jól hasznosítható kultúrtáj. A természetes élővilág inkább csak a folyó menti területeken, vagy hajdani holtágak maradványrétjein talál fennmaradásához elégséges feltételeket. Vannak ugyan a folyóktól távolabbi területek, puszták, erdők, melyek számos ritkasággal, választékos flórával, faunával hívják fel magukra a figyelmet. Ezeket tudván, nem mehetünk el közömbösen olyan tájak mellett, melyek érdemesek a védelemre, és az alkalmazható tudományok útján ki ne kutassuk, meg ne örökítsük azt az állapotot, amit napjainkban még oly nagyszerűnek találunk. Ha akad sürgős tenni-, illetve mentenivaló, éljünk a lehetőséggel! Mindezek legelső feltétele a minden szakterületre kiterjedő adatgyűjtés. 44