Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Körmöczi László: A Holt-Körös menti természetközeli ligeterdők társulástani viszonyai

kisebb, 10—70 % közötti értékeket mutatott. Ugyanakkor a lombkorona borítása ez utóbbi területen volt nagyobb. Elmondhatjuk tehát, hogy a Holt-Körös töltésen belüli hullámterének a vegetációja a meder hosszában nagyon hasonló, a hullámtértől védőtöltéssel elválasztott területek viszont a sok hasonlóság mellett jelentősen különböznek az előbbiektől. Sokváltozós megközelítés Vizsgáljuk meg most egy másféle módszer segítségével azt, hogy a fenti, az indikátorértékeken alapuló feltevésünk mennyire helyes. Az egyes felvételek sokváltozós analízisei választ adnak arra, hogy a fajkompozíció és a részesedési arányok alapján az egyes állományok mennyire homogének, illetve egymáshoz milyen mértékben hasonlók. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását klasszifikációs és ordinációs módszereknek a segítségével végezzük. A cluster analízisben az objektumok közötti euklideszi távolság értékeket számítottuk, és csoportátlag összevonást alkalmaztunk (Podani, 1980). Az eredményül kapott dendrogramokat az 5. ábrán láthatjuk. Elvégeztük a felvételek ordinációs vizsgálatát is főkomponens analízis módszerrel, amelyben az alapadatok korrelációs mátrixát használtuk (Pielou, 1984). Ez utóbbi szórásdiagramjait a 6—8. ábrák szemléltetik. 5. ábra: A cönológiai felvételek dendrogramjai az euklideszi távolságok alapján, o: Boszorkány-zug; + : Kőris-zug, töltésen belül; # : Kőris-zug, töltésen kívül. 38