Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez

Adatok Doboz gabonatermesztéséhez NAGY GYULA /. Termesztett gabonafélék Doboz községben emberemlékezet óta a búza az első gabona. Belőle termeltek legtöbbet. Mindig kenyérnek használták. A búzát a faluban gabonának is hívják. 1906-ig leginkább az ősz-búzát (őszi búzát) termelték. Azt tartották a legjobb termőnek. Fagyálló volt. Héja is vékony. Ma már nincs tiszta ősz-búza, mert a cséplőgép összekeverte. Utána Székács-, a Bánkúti és az 1201-es búza terjedt el. Vizes földön 1906-ig vereskalászú búzát termeltek. Ezt csak a vizes földeken termelték. Állta a vizet. A szára olyan kemény volt, mint a nád. Egy-két holdas kisemberek az 1930-as évekig termeltek kalász talán búzát is. Az uraság 1919 körül inkább nemesített búzát termesztett. Búza után árpát termeltek legnagyobb területen. Emlékezet óta a mai napig a tavasz-árpát (tavaszi árpát, sörárpát) termesztettek. Azért szerették, mert nem fagyott ki és korábban lehetett vágni. Az árpa lisztjét nagy szorultságban a búza lisztjével keverték. A falusiak kis területen termeltek rozsot s zabot is. A rozs lisztjének javát a búzaliszt közé keverték. Az uraság a rozsot és a zabot nagyobb táblákban termesztette. 1890-es években, egészen az 1920-as évekig sok kisember kölest is termesztett. Sárga és cirmos kölest termeltek. A víz elvonulása után és sokszor búzatarlóba vetették. Az uraság is termelte, mert az aratóknak kölest is mért kommencióba. Az uraság még repcét is termesztett nagyobb mennyiségben. Olajat sajtoltak belőle. 373