Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Povázsay László: Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához

nium tartozéka 1798-ig. Ekkor zálog útján özv. Siskovics Józsefnétól Dobozt s a hozzá tartozó pusztákat, Gerlát és Dobozmegyert megszerzi Gr. Wenckheim Józsefné, Br. Gruber Teréz.* Az uradalom ezen időtől fejlődésnek indul, de továbbra is Gyuláról irányítják. Petik Ambrus gyulai iskolamester 1784-ben így ír Dobozról: „Doboz erdő és rétség között fekszik, a Fekete Körös mellett. Százegynéhány háza van. Fából való temploma van (Kálvinista) 1783-ban felállított haranglábbal. Urasági épülete: kétkerekű vízimalom s egy urasági háza, melyben katolikus vadász (jager) szokott lakni. A lakosok mindnyájan a kálvinista vallást tartják, kivétel hol egy, hol kettő erdőcsőszt, kik többnyire kathalikusok (Pápisták) szoktak lenni."

2 , Újratelepülése után nagyot lendült a mezőgazdaság fejlődése is, s 1773-ban 566 hold, míg 1788-ban már 2233 hold szántója volt a községnek. Doboztól Délre ezen idők határrészei: Szanazug, Körtvélyes, Nagy Görbe-csajka, Veresgyürű lapos, Fatnyere, Rosszmaró, Kis Ered, Fancsalhegy, Tölczegútja és Só§szik. Szántón kívüli művelési ágak: 2360 hold/1100 öl legelő 537 hold/1100 öl nádas 4138 hold/1100 öl kaszáló 2804 hold/1100 öl erdő A legrégibb rendelkezésre álló s Doboz környéki erdőket tárgyaló térkép a Harruckern-dominium 1788-as térképe, melyen név szerint is fel van tüntetve egyes erdőrészek neve. Ezen a térképen a Doboztól délre az Itze-dombtól kezdődően a pósteleki pusztáig húzódó erdőség 700-750 h-t tett ki. Az Itzedomb környéke a Fekete-Körös közelségében lápos vidék volt, melyből kiemelkedő láperdő volt az Eszter berke, Hosszú-erdő, Hagymás-domb, Rézdomb, Körtvélyes. A Szanazugtól északra levő erdők voltak: Nagy-zug, Farkas-zug, Malom-fok, Pap-zug, Deák-sziget, Kaladony-zug. A Fekete-Körös—Fekete-ér torkolatától Sarkad felé húzódó erdők voltak a Kis-erdő, Furdants-fok, Borosgyán. Doboztól északra a Fekete-Körös mentén húzódott: Szuszoka-zug, Felopó, Borz-lyukas-zug, Zilah-kengyel, Hosszú-kengyel, Körös-kengyel, Zaránd-zug, Ibrány-zug és Petrisán. Ezen erdők összessége jelentette a 2804 holdat.

3 A dobozi erdők terjedelméről 1800-ban Vertits József királyi földmérő részéről történt felmérés. Eszerint a gyulai dominiumhoz tartozó dobozi uradalom erdeje 41 úrbéri telek — allodialis sessio — volt. Egy telek 56 magyar holdnak felelt meg, így a 41 sessió 2196 magyar, illetve 1647 kh erdőt jelentett. A megyé338