Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Körmöczi László: A Holt-Körös menti természetközeli ligeterdők társulástani viszonyai

is, számos hegyvidéki, nemritkán magashegységi növényfajjal is találkozhatunk. Az alföldi ligeterdőkben manapság fellelhető montán fajok a kutatások szerint részben a bükk kori flóra maradványai, részben pedig a folyók mentén ereszkedtek le az Alföldre, s kaptak menedéket az árterek ligeteiben (Soó, 1964). Többek között ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével vettük vizsgálat alá a Sebesfoki-erdőnek a még megmaradt természetközeli részeit, hogy feltárjuk a megőrzésre érdemes értékeit. A mintaterületről A vizsgálatokat a dobozi Holt-Körös mentén két helyen végeztük. Az egyik a Boszorkány-zug közelében elterülő erdőfolt volt (1), a másik pedig a Kőris-zug nevű földnyúlvány (2). Ez utóbbi területen nemcsak a folyómeder közelében, hanem összehasonlításképpen a védőtöltés másik oldaláról is készítettünk felvételeket (3). Ugyanis a töltés mintegy keresztülszeli ezt az erdőrészt, és ez a hatás jelentős különbségeket okozott a vegetációban, mint majd látni fogjuk. A mintavételi pontok elhelyezkedését térképvázlaton is feltüntettük (1. Három terepbejárás alkalmával gyűjtöttünk adatokat a területről, így egy tavaszi, egy kora nyári és egy kora őszi kép alapján értékelhetjük vizsgálataink tárgyát. Esetenként 18-20 cönológiai felvételt készítettünk, mindegyik 4 m

2 nagyságú mintanégyzet felhasználásával készült. Ezekből a négyzetekből feljegyeztük a terület fajlistáját, a növényzet százalékos borítását és az egyes fajok borításából való részesedését. Az így kapott adatokból 1. ábra: A vizsgálati terület térképvázlata a mintavételi helyek (1—3) feltüntetésével. 32