Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Réthy Erzsébet: Doboz belterületének és határának földrajzi nevei

Ősi, az Árpád királyok korából származó faluhely területe volt, ahol Szana nevű falu feküdt, a Fekete-Körös egyik zugában Doboz és Gyula közt. Szanazugnak ma azt a területet mondják, ahol a két Körös egyesül a folyamszabályozás óta, és innen indul a Kettős-Körös. A terület ma üdülőtelep, Dob<v községhez tartozik. (392) Szanazugi gátőrház Balparti gátőrház L. Gátőrház. (427) Szanazugi nagykanyar Szanazugnál, a gyulai oldalon a műút nagykanyarja Gyula felé. Majdnem derékszögben fordul ott az út el a gáttól. (429) Szanazugi út Műút Szanazugba Dobozról, az 1970-es évektől van. (372) Szarvaskert Erdőrész neve a Sebesfoki erdőrészben, kb. a középső részen, az egykori erdei Rika-tanyától északra. A század első felében, az uradalom idején drótkerítéssel körbekerített erdőrész volt a szarvasoknak. A 70-es években néhol még megvolt a drótkerítés maradványa. (265) Szatmári tanya Szatmári Ferenc tanyája. (350) Szárazkerék Szántóterület. Neve valószínűleg onnan származhat, hogy vizesebb időben is el lehetett ott menni száraz kerékkel, kocsikerékkel. (260) Szegénysziget Szántóterület, biztosan mindig szegényen termett. (272) Szeméttelep L. Homokbánya (323) Szentkert „A ref. papé vót, gyümölcsös vót." 1945 után osztották ki házhelynek. (279) Szérűskert Régen azon a szérűn tartották a szénát, szalmát is. (314) Szigetoldal Talán a falunak ezen az oldalán a vizes területekből több sziget, hátasabb rész emelkedett ki. Szántóterület. (284) Szőkesziget A név eredetét nem tudják, talán valami növényről nevezték így? (269) Takács-zug Erdőrész neve, eredete ismeretlen. (227) Tanítók főggye Szántóterület, régen a tanítók használták. (326) Tekerőér Árok, csatorna, valamikor jelentősebb vízfolyás lehetett, és a határban tekergett. (426) Téglaégető Régen téglaégető hely volt itt, ma már csak szántó. (288) Tormás „Mindig is szántó vót, az uraság valamikor tormát termelt itt." (252) 293 ч