Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Réthy Erzsébet: Doboz belterületének és határának földrajzi nevei

ja stb. vót. Négy (4) holdas gyümölcsös vót az intézői háznál. De a gróf az intézőnek, intéző a gazdának, a gazda a cselédnek parancsolt. Vót ököriga, tehéniga, a szürkemarha tehén 6—8 fogat vót befogva jármos tehén. A cseléd nem járt templomba, mert mindig dógozni kellett, űnek nemvót szabadidő. Az öreg birës dudált. Fél háromkor dudált, hajnalba. Éjjeli őr vót a majorba, ökörszarv dudája vót és azzal dudált. Hé félkelni, hé felkelni, hé félkelni, kiabálta. Éjjeli etetís után kiszitëttik a bakót. Dudálás után csengettek. Ágason vót, szabadon vót ëgy kis tetővel a csengő, az öreg birës parancsolt, ez idős is vót. Az esti etetís után írtek rá ëgy kicsit beszílgetni. Este parancskiadás vót, hogy mit kell csinálni hónap. Mindenbűi minden tizedik a gazdasági felügyelőé vót." A major az 1960-as években szűnt meg, fokozatosan elbontották. Aztán kivágták az összes diófát is, meg minden fát és a sáncot is elszántották. Szinte semmi nyoma. Most hatalmas szántó az egész. (293) Sarkadi út Közút, műút ami Sarkadra megy. Régebben földút volt, az 1970-es évek legelején lett műút. (316) Sas-zug Erdőrész neve a Sebesfoki erdőben az egykori fűszegi mojor közelében, Vereszug felett. „Oda jártak a csőszök a lezsgunyhóba orvvadászni." (232) Sámson vára Erdőrész neve a faluhelyi erdőben. Állítólag valamikor földvár volt ott. (377) Sebesfoki árok. L. Hótt Körözs. (229) Sebesfoki erdő Erdő a falutól északra. Az egykori Fekete-Körözs nagyon gyakori, sebes kanyarulatai és a köztük kialakult fokok illetve zugok miatt kapta a nevét. (243) Sebesfoki nagyút Erdei nagyút A legnagyobb átmenő erdei út a sebesfoki erdőn. (242) Senye Szabó tanyája A tulajdonosáról elnevezett tanya, tájékozódási pont. (358) Sertéstelep Dobozi Petőfi tsz. 2. sz. üzemegysége, sertéstelep. (356) Simándi Szántóterület, talán személynév eredetű. (270) Sósszik. L. Cigánytelep. (311) Sós tanya Tulajdonosról elnevezett tanya, mint tájékozódási pont. (352) Sűrű. L. Külső-sűrű. (337) Szalontai sziget Szántó, állítólag Szalontai Lajos kezdett először itt földet művelni. (216) Szana Üdülőtelep Az 1970-es évektől kialakított üdülőtelep a Fehér- és Fekete-Körösök összefolyásánál, nagyobbrészt a dobozi oldalon. (402) Szanazug 292