Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Réthy Erzsébet: Doboz belterületének és határának földrajzi nevei

Doboz belterületének és határának földrajzi nevei RÉTHY ERZSÉBET /. Bevezetés Doboz nagyközség a Kettős-Körös mellett fekszik Békés megyében. A belterület és a külterület nagyobbik része a folyótól K-re helyezkedik el. Határos községek ill. városok: Békés, Tarhos, Sarkad, Gyula és Gerla. Doboz területe az 1982-es Békés megyei statisztikai évkönyv szerint 54,48 km

2

, lakossága pedig 4777 fő. A község és határa sík területen fekszik, mely nagyobbrészt szántó és erdő. Békés megye egyik legnagyobb kiterjedésű erdős vidéke ezen a területen van. Doboz ősi település, azon kevés községek közé tartozik amely szinte egy évezreden át folyamatosan megőrizte lakosságát. Történelme folyamán szinte mindvégig királyi vagy grófi tulajdonban volt a füldterület nagy része. Emiatt a lakosság földigényét a távolabbi Megyeren (Dobozmegyer), Békéscsaba mellett tudta kielégíteni. A dobozi határban csak 1937-től kezdett kialakulni a tanyavilág, amikor gróf Wenckheim Lajos eladta az urasági föld egy részét. Az 1940-es évekre megszaporodott a tanyák száma szerte a határban. A téeszesítés fellendülésekor, az 1960-as évektől rohamosan apadni kezdett a tanyavilág; nagyon sok tanyát elbontottak a megváltozott körülmények hatására. Az 1980as nagy árvízben a maradék tanyák nagy része összedőlt, így szinte teljesen megszűnt a rövid életű — de akkor virágzó — dobozi tanyavilág. A felszabadulás előtt (1944. okt.) három nagy urasági majorság volt a dobozi határban: a maksári major, a fűszegi major és az őzesi major. A legnagyobb az őzesi majorság volt, ahol több mint kétszáz ember élt. Az 1960-as években felszámolták e majorokat is, ma már csak a maksáriból van néhány régi istálló. 264