Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Patya-ér 1822: Patya Er (T. 7), (173). A Malom-foktól a Szanna-zug felé húzódó ér volt. A Nagy-Patya nevű határrészen haladt keresztül. Azonos az Egyház erével. 1. ott. Petrezsány 1620: „Ha az Fekete szigetet vagy Petresánt meghaladta marhánk . . .; ... ott által az réten Petresányra ménének . . .; ... Az Petresányra ment által. .." (ВО. I. 224, 225), 1822: Petresán (T. 7), 1852: Petrezsán (T. 8), 1870: Petrezsány (Haan I. 159), 1891: „Petrezsány... erdőrész és rétség a maksári oldalon, uradalmi birtok." (Székely, 118), (2). A dobozi határ északnyugati csücskében lévő erdő neve. A békési határ, a Fekete-Körös és az Ibrány-fok között terült el. 1. Petrezsányi-erdő. Petrezsányi — erdő 1852: Erdő Petrezsán (T. 8), 1854: Erdő Petrezsán (T. 9), 1864: „Petrezsányi erdő urasági Csősz házzal a' békési határ mellett." (Pesty, 36), 1900: Petresán e. (T. 13). (2). A Petrezsány nevű határrész döntő hányada erdő volt. 1. Petrezsány. Petrezsány-irtás 1620: „ ... én ugy hallottam a régi Emberektől, hogy Békésnek és Doboznak a Patresán irtás hasította Határokat." (BO. I. 227). A Petrezsányi-erdő egyik irtása volt, de pontos helye nem ismert. Petrezsány rétje 1620: „Azt bizonyosan tudom az Emlőstőlyrűl az Patresán rétyére ..." (BO. I. 223). A Petrezsányi-erdő melletti rét neve. Pontos helyét nem ismerjük. Petrezsány réve 1620: „ . . . hogy Emlőstől Patresány réve, Kalmár János szállása ... a vágáson által, egyenesen ki Fás felé ... ; ... által a Patresány révi... Koncs vágáson által..." (ВО. I. 229, 230). Révátkelőhely volt a Fekete-Körösön a Petrezsányi-erdőnél. Pontos helye ismeretlen. Pogány-halom 1891: „Pogányhalom. Ma Révhalom. Érdekes halom, melynek ma már csak fele van meg, fele a Kettős-Körös medrébe esvén, lekubikoltatott." (Székely, 119). (125). A halomnál nagy mennyiségű agyag hamvvedreket, bronz- és vaseszközöket, ékszereket, pénzt találtak a múlt században. Égetett csontmaradványok is kerültek a felszínre, ezért a régi doboziak a halmot valamilyen pogány áldozóhelynek tartották. A leírás alapján helyét a megadott számnál jelöltük meg. Azonos a Révhalommal. 1. ott. Pogány-telek 1864: „Pogány telek szántó a' fehér körözsi csatorna jobb partja mellett." (Pesty, 35), 1870: „Pogánytelek emelkedettebb, hátas hely." (Haan I. 159), 1891: „Pogánytelek. Egy sziget vizerektől környezve a dobozi rév közelében." (Székely, 119). (124). A közeli Pogány-halomtól kapta a nevét. 1. Pogány-halom. Pömpöly 1822: Pömpös (T. 7), 1852: Pömpöly (T. 8), 1876: Pömpöly (T. 10), 1891: „Pömpöly. Az egész pusztát össze-vissza kanyargó nagyér az uradalmi puszta majorbejáratánál, mindjárt a sorompónál kezdődik és a sarkadi határig húzódik. Egy tábla föld és egy erdőrész viseli nevét." (Székely, 118). (116). Erdőből és szántóból álló határrész volt a falu mellett keletre, a sarkadi út mellett északra. A forrás szerint hasonló nevű érről nevezték el a területet. 252