Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Nagy-Maró 1822: N. Maró (T. 7), 1852: Nagy és Körösös Maró (T. 8), 1854: Nagy és Kőrősős Maró (T. 9), 1876: Nagy és Körösös Maró (T. 10), (144). A Maró nevű határrész déli területét jelölik így a térképek. Ebbe tartozik például a Gerla-marói-erdő is. 1. Körösös-Maró, Maró. Nagy-Patya 1822: N. Patya (T. 7), (172). A Malom-fok mellett délre elterülő kisebb határrész neve. Rajta keresztül húzódott a Patya-ér. 1. ott. Nagy-Petrezsány 1876: Nagy Petrezsán (T. 10), (1). A Petrezsányi-erdő északi, nagyobb kiterjedésű része volt. 1. Petrezsány. Nagy-sós-fenék 1864: „Nagy sós fenék mely jelenleg kiszáradván felszántatott" (Pesty, 36). Pontos helyét nem ismerjük. A szöveg alapján a Vince-sziget környékén lehetett. Nagy-sziget 1788: Nagy Sziget (T. 5), 1822: N. Sziget (T. 7), 1864: „Nagy sziget szántó föld" (Pesty, 36), 1891: „Nagysziget. Az uradalmi réten táblaföld." (Székely, 116), (36). Nagyobb kiterjedésű, szigetszerű földhát volt a J*iten Macskás felé az Óvári-csatorna mellett délre. Napszámos-irtás 1891: „ ... mely a napszámos-irtási szöllőkben idestova kígyózik . . .; ... Napszámos irtás. Szellővel beültetett földterület, régen erdő volt." (Székely, 116,117). A kiirtott erdő helyén telepítettek szőlőt annak idején a dobozi lakosok. Pontos helye ismeretlen. Nyárfás 1822: Nyárfás (T. 7), (109). Az Óváron-inneni-rét közepén lévő kisebb, enyhén kiemelkedő, nyárfákkal benőtt terület neve. Nyilas 1891: „Nyilas. A Póstelek-felé eső határrész, van német és török nyilas." (Székely, 117). Póstelek felé esett ez a szántóterület, melynek neve a иу/Zhúzással való sorsolással, illetőleg valamely földközösségben lévő földnek ilyen sorsolással való elosztásával kapcsolatos. A forrás szerint megkülönböztettek Német-nyilas és Török-nyilas nevű határrészeket is. Pontos helyüket nem ismerjük. Nyomás 1891: „Nyomás. A csordajárás helye, legelő." (Székely, 117). A falu múlt század végi legelőjét nevezték így, de pontos helyét nem ismerjük. Óvár 1620: „ . . . a Doboziak az Fűszegnél és az Óvárnál az Nemes Kerekieknek el adták a füvet. . .; ... Doboznak egy határa volt az Fancsal fokáig tartott és az Óvárig. . . " (ВО. I. 222, 229), XVIII. sz. vége: Ó Vár (T. 3), 1870: „Óvár és Várköz. E két hely egymás mellett fekszik. Hajdan itt feküdt Doboznak földvára." (Haan I. 160), 1891: „Óvár . . . Doboztól 1/2 órányira Békés-felé egy Körös kanyarulatba épített régi földvár, mely már csak itt-ott kivehető töltésekből áll, s három oldalról vízzel van kerítve ...;... Az Óvár földsánczait a körös jobbparti töltésébe belekubikolták, és már csak ott látni a sánczokat, ahol az azokból kinőtt vén fák a lehordást akadályozták." (Székely, 117), (66). A földsáncok valóban léteztek, de már a régészek sem találtak az 1980. évi terepbejáráskor földvárra utaló nyomokat, idők folyamán annyira megsemmisült. Valamilyen őskori erődítmény lehetett. 1. Várköz. Óvár ere 1788: Ó Vár Ere (T. 5), 1822: Óvár Ere (T. 7), (68). A régi Fekete-Körössel kapcsolatban lévő ér volt, mely az Óvár mellett északra ömlött 250