Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kertész Éva: A dobozi ártéri ligeterdők florisztikai vizsgálata

Az ibolyafélék közül az illatos, a kék és az erdei ibolya (Viola odorata, V. cyanea, V. sihestris) a pillangós virágú növények közül a száraz tölgyesekben előforduló cserebükköny ( Vicia dumetorum), a világos ibolyaszínű gyepűbükköny (Vicia sepium), az erdei lednek (Latyrus sihestris) és a más tölgyes társulásokban is előforduló, édeslevelű csűdfű (Astragalus glycyphyllus) a nevezetesebb fajok. A kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó kétlevelű sarkvirág (Piatanthera bifolia) a nyirkos erdőrészek, üde tölgyesek ritka növénye. A tavasz végét a gyöngyvirág (Convallaria majális) és a salamonpecsét (Polygonatum latifolium) nyílása jelzik. A sík- és dombvidék leggyakoribb páfránya, a gyertyános-tölgyesek, ligeterdők növénye az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), a dobozi erdőkben is megtalálható. Nyirkos erdőkben, ligetes erdőrészeken virágoznak az olyan, az Alföldön csak szórványosan előforduló növényfajok, mint a változó boglárka (Ranunculus auricomus), a laza virágú nefelejcs (Myosotys sparsiflora), a hosszúlevelű veronica (Veronica longifolia), a fűzlevelű peremizs (Inula salicina var. subhirta), az erdei lórum (Rumex sanguineus), a nyár elején virágzó erdei tisztesfű (Stachys silvatica) és az erdőszéleken az erdei estike (Hesperis sihestris). A Tiszántúlon ritka, halványlila virágú őszi kikerics (Colchicum autumnale) (3. kép), augusztustól októberig nyílik. Az üde tölgyesekben és vágásokban a különböző sásfélék is megjelennek, mint a sűrűn gyepes erdei sás (Carex silvatica),a zöldes sás (Carex divulsa) és a sulymos sás (Carex spicata). Nedves irtásréteken és újulatok szélén az orbáncfüvek (Hypericum perforatum, H. hirsutum), a szeplős szegfű (Dianthus armeria), a fényes borkóróvirnánc (Thalictrum lucidum), a réti kakukkszegfű (

Lychnisflos-cuculi), a fekete nadálytő (Symphytum officinale), a békaszittyó (Juncus effusus), a fényes fűtej vagy szettyinek (Euphorbia lucida) és a gyógynövényként is termesztett orvosi ziliz (Althea officinalis) nyílik. Azokon a laposabb térszínű erdőfoltokon, ahol tavasszal néhány hétre megáll a víz, a sasos (Carex acutiformis, С vulpina) és nádtippanos (Calamagrostis epigeios) erdőtípusok alakulnak ki. Erdőszéleken, gyomtársulásokban található meg a foltos árvacsalán (Lamium maculatum), a közönséges és az erdei mácsonya (Dipsacus laciniatus, D. sihestris), az erdei fejvirág (Cephalaria pilosa) és a Körösök árterére jellemző szerbtövis (Xanthium italicum). Szárazabb erdőrészeken fordulnak elő a zsidócseresznye (Physalis alkekengi), a méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria), az apró, fényes, fehér termésű erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum) ,és a sárga virágú bokraival az erdőszéleket díszítő festő rekettye (Genista elata). Ha egy társuláson belül egy-egy faj sok egyeddel vagy egy egyed vegetatív rendszerével uralkodóvá válik, fáciesként értékeljük. A dobozi erdő gyepszintjé23