Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Demeter szántása 1822: Demeter Szántása (T. 7). (171). A Patya-értől nyugatra elterülő, vele párhuzamos szántóföld volt a mai Kettős-Körös jobb partján. Déter 1403: Dether (Kar. II. 80), 1418: Bekes, Dether, Béren, Gywr ..." (ВО. I. 45), 1558: Deter (Kar. II. 80), 1559: Dether (GyO. 292), 1560: Detter (ВО. I. 173), Detther (GyO. 321), 1561: Deter (GyO. 348), 1649: „ . . . totalia et intégra praedia a Murany et Diter vulgo nuncupata in Comitatu békess..." (ВО. I. 243). Doboztól északra, a régi Fekete-Körös jobb partján állott a falu. Bár nagyrészt mocsár vette körül, a törökök 1596-ban mégis elpusztították. Neve Karácsonyi szerint a szláv dehtár szóból származik, ami 'kocsikenőcs-készítő'-t jelent, (vö. Kar. II. 80). A falu neve kapcsolatba hozható a Nógrád megyei Dejtár község nevével is (vö. FNESz. 175). Az elpusztult Déter falu határának nagyobbik része Békéshez, kisebbik része Dobozhoz került. 1. Déteri-puszta. Déteri-puszta 1870—79: Diteri puszta (T. 11). (10). Doboz külterületének észak—északnyugati része. Déter hajdani falu nevét őrzi. 1. Déter. Doboz 1075/1124/1217: „super A-m, qui nuncupatur Crys, in v. que vocatur Duboz" (Györffy, 505), 1138/329: v. Doboz /Győrífy, 505/, 1273/392/477: „in decimis porcorum domini regis in v. Doboz"(Györffy, 505), 1308: Doboz (Csánki I. 650), 1403: Doboz et alia Doboz (Csánki I. 650), 1559: Alsódobos (GyO. 295), 1561: Alsó Doboz, (ВО. I. 176), 1616: „ ... in Territoriis possionum Alsó Doboz ac Fölső Doboz in dicto Cottu Bihariensi. . ." (ВО. I. 219), 1620: Doboz (ВО. I. 221), 1623: „ . . . possessionem Doboz in Cottu Bekesiensi. . ." (BO. I. 231), 1662: „ ... in totalibus et integris possesionibus Berini et Doboz . .." (BO. I. 255), 1717: Doboz (BO. I. 265). A falut régebben Alsó-Doboznak is hívták, hogy megkülönböztessék Felső-Doboztól. Alsó-Doboz (a mai Doboz) a Fekete-Körös alsóbb szakaszán a folyó bal partjára települt. Eredetileg a királyi kondások faluja volt, neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, (vö. FNESz. 182). 1. Alsó-Doboz. Doboziak kaszálója XVIII. sz. vége: Falcastrum Doboziensium (T. 3). (118). A falu mellett keletre elterülő nagy kiterjedésű kaszálórét volt. Dobozi-erdő 1870—79: Dobozer-Wald(T. 11). (63). A falu mellett kezdődő, észak-északnyugatra elterülő nagy erdő neve. Dobozi-legelő XVIII. sz. vége: Pascuum Doboziense (T. 3), 1788: Pascuum Dobozierise (T. 5), 1891: „Páskom. A tagosításkor kiosztott járandóságok a Körös köziben." (Székely, 118). (115). A falu mellett annak idején északnyugatról délnyugatig nagy kiterjedésű legelő terült el. 1. Páskum. Dobozi-vadaskert 1870—79: Dobozer Thiergarten (T. 11), (165). A régi Fekete-Körös két oldalán is jelzi a térkép a vadaskertet a Faluhely, Malom-fok és a Feketeéri-járásnál. Eger-hegy 1620: „ . . . Vaskapu Szigettye, Egerhegy, Komlosderék . . .; ... az Egérhegy, melly a Törsőkős ér hegyen vagyon. . .; ... Határ szinte 238