Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

általuk igényelt „infrastruktúrák" elhelyezhetők, a társadalmi szerveződés és érintkezés formái megvalósíthatók legyenek, azaz a, ,mikrofolyamatok" helyről helyre követhetők legyenek. Ehhez a településmorfológia vizsgálatai segítséget nyújthatnak, ha ezeket oly módon tágítjuk, hogy nemcsak a települések formai elemeit, hanem a társadalom térbeli elhelyezkedését is elemezzük, vagyis nemcsak házak, utcák, munkahelyek stb. térbeli konfigurációját, hanem azt a társadalmat is vizsgáljuk, amely ezeket létrehozza, s élettel megtölti, amely ezt funkciójának megfelelően használja. Az ilyen típusú vizsgálatokhoz a népszámlálások adatai egyre több lehetőséget biztosítanak. Ezek az adatok ma már lehetővé teszik azt is, hogy ne csak egy statikus állapotot írjunk le, hanem a belső változások dinamikájáról is információkat nyerjünk. Dobozon a népesség településen belüli elhelyezkedési rendjének egyik sajátossága, hogy az túlnyomóan a belterületre koncentrálódik. 1970-ben a lakosság 7,5%-a élt külterületen, már ekkor is jórészt gátőrházak, erdészházak lakói 4. ábra. Doboz területének alaprajza (1978). 1: tanácsháza, 2: MSZMP székház, 3: iskola, 4: templom, 5: posta, 6: mozi, művelődési ház, 7: óvoda, 8: üzlet, 9: étterem, eszpresszó. 213