Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

A teljes népesség 1970 előtti térbeli megoszlását további részletezésben csak a külterületre (6. táblázat) tudjuk megadni. Itt is csupán három évtized adatai állnak rendelkezésünkre. Magas külterületi népességével kitűnik Gerla és Póstelek, ahol 1930-ban a külterületi népesség 26,9, illetve 22,7%-a élt, további 12,5% lakott Rudolf-majorban, további 236 fő (16,8%) élt majorokban (Maksármajor, Fűszeg), s így tanyán mindössze a külterületi népesség 21,6%-a (303 fő) élt. Ennek egy része nagygazda-tanyán lakott, más része csőszházakban, illetve gátőrházakban. így a község külterületén élő népesség uralkodó része nem tanyasi, hanem majorlakó volt (2. ábra), amit jól mutat a határ átnézeti rajza. A tanyák létrejöttét megakadályozta a határ birtoklási rendje és használata, hiszen az 500 kh-nál nagyobb birtokok területe a község határának 69,2%-át, a szántó pedig 65,5%-át foglalta el 1935-ben (7. táblázat). Ugyanekkor a törpebirtokok (0,1—5 kh) területe a határ egészének 14,1 %-át alkotta. Ezen birtokok területe olyan kicsi volt, amelyen tanyakeletkezés nem zajlott le. így a határ egészéből 79,6%-ot tekinthetünk olyan területnek, amelyen a birtoklás rendje miatt tanya nem jöhetett létre. 7. táblázat Doboz határának birtoklási rendje birtoknagyságcsoportonként 1935-ben 1 kh-nál .. ,,

fí 50— 100— 500—1000— 3000-nél Az kisebb 100 500 1000 3000 több Megnevezés összes sz sz nélküli föld kh-as A földbirtok száma 14710 68 143 1867 2052 189 200 532 4755 4904 A földbirtokok területe 152 272 230 797 222 3 11 2 1 A birtokok számának aránya az öszszesből 100 17,8 15,0 52,1 14,5 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 A földbirtokok területének aránya az összesből 100 0,5 1,0 12,6 14,0 1,3 1,4 3,6 32,3 33,3 Doboz határának birtoklási rendjét a nagybirtokok uralkodó volta jellemezte, amely a természeti adottságokkal, valamint a művelésági megoszlással együttesen meghatározta a határ alaprajzát. A határ alaprajzában a szabályos elemek — téglalap, négyzet — mellett a szabálytalan négyszög különböző fajtái is jelen vannak, éppen úgy, mint a görbe vonalak által határolt területegységek. Éppen a nagybirtokok uralkodó volta miatt a dűlőutak futása nem sugaras sem a község zárt településű része, sem az egyes majorok felé, majorokat sem köti össze a községgel közvetlen, tehát sugarasan befutó út. De az egyes majorok sem 206