Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

Az állattenyésztés jelentőségéből a múlt századtól a második világháborúig sokat veszített, amit bizonyít az, hogy a szarvasmarha-állomány 1895-től 1935ig 1947 db-ról 1389-re, a sertés 6184 db-ról 4837-re, a lóállomány 1193 db-ról 910 db-ra csökkent. Egyéb állatok, így pl. a juh tartása még a század végén jelentős volt, ekkorra azonban teljesen jelentéktelenné vált. A baromfitartás jelentőségéből semmit sem veszített, sőt a tanyai gazdálkodás terjedésével tovább növekedett. A többi gazdasági ágazat nem válhatott jelentőssé (ipar, kereskedelem, közlekedés), részben a rossz forgalmi fekvés, részben a település nagyságrendje miatt. A kisipar főleg a lakosság szolgáltatását látta el. Az 1930-as években összesen 84 önálló kisiparos volt, akik közül 68 alkalmazott nélkül dolgozott. Nagyobb jelentőségű volt az 1910-ben alapított Dobozi Malomipari Rt. és az áramfejlesztő telep, amelyek gyárszerű üzemmel dolgoztak. A kereskedelemre jellemző, hogy 20-22 nyílt üzlet volt ebben az időben. A népesség 1945 előtti társadalmi struktúrája és térbeli rendje Doboz népességfejlődését a jelen századtól is a nagy dinamizmus jellemezte, s így 1900 és 1949 között 5232-ről 736l-re növekedett a lakosság száma. Az első világháborút követően mintegy 100 fős visszaesés következett be, de ezt csakhamar kiheverte a község. A népesség térbeli rendjének egyik legfontosabb sajátossága, hogy a lakosság egy része a külterületen élt. Arányuk 1910-ben (5. táblázat) 24,3%, 1920-ban 23,5%, 1930-ban 21,7% volt. így a részesedési hányad ezen három évtized alatt csökkent, de abszolút számuk is egyre kevesebb lett. Ez ellentétes volt a megyei fejlődési tendenciával. Azonban 1949-re hatalmas ugrás következett be, mert a külterületi népesség 1403 főről (1930) 2611 főre növekedett, ez 13,8%-os aránynövekedést jelentett. A külterületi népesség növekedése olyan mértékű volt, hogy a 892 fős összes növekedés mind a külterületre jutott, sőt még a belterület lakossága is csökkent 316 fővel (3. ábra). 5. táblázat Doboz népessége (1910—1970) Év Összes Belterületi Külterületi % népesség 1910 6064 4588 1476 24,3 1920 5970 4576 1404 23,5 1930 6469 5066 1403 21,7 1949 7361 4750 2611 35,5 1960 5598 5069 529 9,4 1970 5123 4737 386 7,5 204