Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

Doboz szociálgeográfiai jellemzése BECSEI JÓZSEF Doboz nagyközség Békés megyében, a korábbi gyulai járás területén foglal helyet. A megyeközponttól a távolsága légvonalban 9 km, a vele összeköttetést tartó műúton hasonlóan 9 km. Menetrendszerű járatban közlekedő közlekedési eszközön — autóbusz — leghamarabb 20 perc alatt érhető el. Délen Gyula város, keleten Sarkad, északon Tarhos, nyugaton Békés város és Gerla jelenti a határt (1. ábra). Feltétlenül előnyös fekvésében, hogy a megyeszékhelytől is csak a hajdan területéhez, ma Békéscsabához tartozó Gerla választja el. Forgalmi fekvése a kiépített utak szempontjából jó, annak ellenére, hogy vasútja nincsen. Műúton Gyulával, Békéscsabával, Békéssel, Sarkaddal és Vésztővel van összekötve. Gazdasági életében feltétlenül előnyt jelent, hogy a Kettős-Körös a község határán folyik át, alig 5 km-re fekszik Szanazugtól, a Fehéres Fekete-Körös összefolyásának helyétől, amely mindjobban kiépülő üdülőteleppé fejlődik. Mivel a Köröstől keletre fekvő területekkel a közlekedési folyosó Gyulán át halad, így folyami hídjainak forgalmi jelentősége is kisebb. Az ezen lebonyolódó forgalom jórészt Doboz és a Köröstől nyugatra fekvő területek relációit jelentik. Doboz gazdasági és településtörténete Ezen a helyen már a kőkorban is élt ember. Megtelepedésre alkalmassá tették természeti adottságai és környezete. A magyarság jövetelét megelőzően itt élt szlávok emlékét az ún. Sámson vára jelentette, mely Alsó- és Felső-Doboz között helyezkedett el. Doboz megyénk községei közül először fordul elő írásos emlékeinkben, mégpedig 1075-ben, s azon négy-öt helysége közé tartozik megyénknek, amelyekben a lakosság folytonossága a honfoglalástól napjainkig megvan. (KARÁCSONYI J. 1896.) Karácsonyi János szerint a régi magyar nyelvben Doboz apró, sárga szilvát 200 i