Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai

év szarvasmarha ló 1895 19,77 37,13 1911 26,— 52,38 1935 40,92 51,70 A sertésfajták közül századunk elejéig csak a mangalicát tenyésztették. Az Angliából importált első állatok az I. világháborút megelőző években jelentek meg. A különféle sertésekből 1911-ben 7315 db-ot, 1935-ben 6707 db-ot tartottak, s ebből 7303 db-ot, ill. 5963 db-ot zsírfajtájúnak, 12 db-ot, ill. 771 db-ot húsfajtájúnak minősítettek. A két alapfajta százalékaránya 1911-ben 99,84 — 0,16 1935-ben 88,50 — 11,50% volt.

13 Az anyaállatok (kanca, tehén, koca) százalékos aránya — az összállományhoz viszonyítva — a következőképpen alakult: sertés 15,23 11,57 A tehenek és a kancák száma számottevően emelkedett, a kocáké valamelyest csökkent. Egy apaállatra (bikára, csődörre, kanra) jutó anyák száma: év szarvasmarha ló sertés 1895 48,12 1911 65,56 12,56 8,25 1935 56,30 73,66 9,58 volt. A nemek közti arány a szarvasmarhánál és a sertésnél kiegyensúlyozott, a lónál ingadozó. Iga vonásra 1895-ben 1935-ben ló ökör ló ökör egyes 10 100 kettős 267 2 313 34 hármas 53 — — négyes 10 165 45 fogatot használtak.

14 A fogatokat átszámítva úgy találjuk, hogy 1895-ben 1935-ben a lóállománynak 57,— 84,92 a szarvasmarha-állomány- 35,13 18,02%-át nak használták különféle mezőgazdasági és szállítási munkákra.

г 5 Egy számosállatra növekvő nagyságú 1895-ben 1,88, 1935-ben 2,18 ha szántóterületjutott.

16 Az aprójószágok tenyésztése — különösen a paraszti gazdaságokban — az állattartás fontos, olykor egyedüli ága volt. A múlt század végén 18 476 db baromfit számoltak össze. 1935-ben 17 974 tyúkfélét, 842 pulykát, 1768 ludat, 187