Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Erdei Aranka: Doboz népesedésének néhány jellegzetessége 1773 és 1828 között

1. sz. melléklet A XVI. századi összeírásokban előforduló családnevek, amelyek a XVIII—

XIX. században is követhetők Sorszám Családnév Előfordulási évek 1. Almási 1725, 1828-ban 1 háztartásfő — zsellér 2. Ballá 1725, 1828-ban 2 háztartásfő — zsellérek 3. Borsos 1716, 1725, 1828-ban 3 háztartásfő — zsellérek 4. Erdődi 1716, 1828-ban 1 háztartásfő — zsellér 5. Faragó 1725, 1828-ban 2 háztartásfő — zsellérek 6. Fekete 1567, 1828-ban 2 háztartásfő — telkes jobbágyok 7. Hajdú 1725, 1828-ban 2 háztartásfő, 1 telkes jobbágy, 1 zsellér 8. Hegedűs 1567, 1828-ban 1 háztartásfő — zsellér 9. Kerek 1559, 1579, 1616, 1635, 1651, 1725 10. 11. Köteles Megyeri 1716, 1616, 1717, 1716, 1725, 1828-ban 9 háztartásfő, 1 telkes, 8 zsellér 1717, 1828-ban 6 háztartásfő, 2 telkes, 4 zsellér 12. Orbán 1579, 1616, 1828-ban 1 telkes jobbágy 13. 14. Óréh Sánta 1716, 1567, 1717, 1569, 1828-ban 8 háztartásfő, 5 telkes, 3 zsellér 1717, 1725 15. 16. Sette Simándi 1716, 1579, 1717, 1616, 1725, 1828-ban 3 háztartásfő 1725 17. Szűcs 1716, 1828-ban 2 háztartásfő, 1 telkes jobbágy, 1 zsellér Marton Sándor itt a pap, aki az észak-hollandiai Franekerben, az akadémián tanult, őt követi Kállai Sámuel, miután a svájci peregrinációból hazatért.) A házassági anyakönyvek segítségével meghatározhatók a házasodási szokások, a házasulandók életkora, családi állapota, foglalkozása, illetve a párválasztás földrajzi területei és más fontos demográfiai mutatók. Megkíséreljük, hogy a fenti kérdéskörök közül néhányra válaszoljunk. Elsősorban a helybelieknek a helybeliekkel kötött házasodási szokásait vizsgáltuk meg. Az összesítő táblázatokban foglalkozási csoportokat nem alkottunk, ugyanis a település lakossága zömében földművelő jobbágy-zsellér volt. A házasságkötések idényhullámzása a minden agrárnépességre jellemző adatokat mutatja, a legtöbb házasságot januárban és februárban kötötték. A házasságra lépők között 1-2 év korkülönbség volt. Igen gyakori a 20 éves férj és a 17-19 éves feleség. Az 1770-es, 80-as években kötött házasságoknál a vőlegény és a menyasszony születési adatait feltehetőleg csak bemondás alapján jegyezték fel. Ez kitűnik ugyanezen személyeknek halálozásukkor feltüntetett életkorukból, a lelkész nem ellenőrizte a korábbi, már meglévő születésű anyakönyvi bejegyzéseket, így néha 3-5 évnyi eltérés is adódhatott. Válásról csak egy adatunk van, a megye felbontotta a házasságot, megadta határozatának az indoklását is. 158