Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Molnár Ambrus: Az újratelepülő lakosság származása és összetétele

A tanúvallomást Sette János 83 éves, Megyeri András 63 éves, Szabó Ferenc 56 éves és Megyeri János 50 éves dobozi lakosok tették. Ha megvizsgáljuk ezeket a vallomásokat, kiderül, hogy a doboziak emlékezete szerint háromszor hagyták el és háromszor ülték meg újra a falut két emberöltő alatt, azaz 50—60 éven belül. A másik érdekes mozzanata a vallomásnak az, hogy a futások idejében, még Gyula felszabadulása előtt amikor a „Pogányság sok ízben ezen al-földre kiütött..." a falu nemcsak a doboziak, hanem a környező falvak lakóinak is menedékül szolgált. Nyilván ezt a falu fekvése tette lehetővé. A Körös kanyarulatai, nádasai, árvizei és a falu körüli erődéség elrejtette a helységet és nehezen megközelíthetővé tette a vidéken ismeretlen törökök számára. A doboziak leleményességét bizonyítja, hogy a messze elhangzó nagyharang helyett az odamenekülők „apró harangjukkal" harangoztak, hogy „annál inkább messzebb ne hallatnék ..." Végül a tanúk közül — különösen a 84 éves Sette János az 1711—12 között visszatért régi lakosok között lehetett mint fiatal ember, aki még jóval a felszabadító harcok előtt születhetett Dobozon.

12 Bizonyos, hogy 1712-ben megszervezett református egyházközség, és ennek előfeltételeként megszervezett, községi közösséggé alakult a Dobozra visszatérő lakosság, amelynek jó része bizonyíthatóan elődeiben a 16. században is ezen a helyen, az akkor Alsó Doboz, vagy Felső Doboz nevezetű falvakban és esetleg az újjá nem éledt Vészén, vagy Ölyveden lakott.

13 2. Kontinuitás a 16. és 17. századi lakosok között Tanulmányom szűkre szabott terjedelme nem teszi lehetővé, hogy bővebben foglalkozzam a falu 16. századi lakóival és egyenként vizsgáljam nevüket abból a szempontból, hogy megállapíthassam, a 16. századi lakosok között hányan voltak olyanok, akiknek a nevével a 17. században is találkozhatunk Doboz falu lakosainak névsorában. Ezért csupán néhány családnevet vehetek vizsgálat alá a 16. századi dobozi lakosok közül. E vizsgálat elvégzéséhez forrásul szolgálnak az 1560—1563 közötti években készült dézsmajegyzékek, továbbá az 1567-ben és 1579-ben készült török kincstári defterek (adójegyzékek) névsorai.

14 1. Fülöp György 1563-ban Alsódobozon volt bíró. Bertalan nevű testvérével, vagy fiával már korábban is itt lakott. Mind a két családnév előfordul az 1567. évi és 1579. évi adójegyzékben is. 1636-ban Fodor Miklós békési ember vallomásában megemlítette, „Etzer az Atyámmal mentem vala Dobozra, megszállánk a Kománál, Fülöp Györgynél, ott egymással beszélgetvén láttam, hogy elfakad sírva Fülöp György .. ,".

15 2. A Kamuti család 1563-ban Alsódobozon lakott, 1567-ben már fiát, a nőtlen Ambrust és Jánost is felvették az adójegyzékbe. 1636-ban Simondi Máténé Kamuti Erzsébet vallomást tett a Békés-Doboz közötti határjárás alkalmával.