Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig

dúlták a vidéket. A megye mezőségi területei szinte teljesen lakatlan pusztasággá váltak. Az áthatolhatatlan mocsarak és erdőségek azonban némi védelmet nyújtottak a lakosságnak. 1616-ban 16 alsó-dobozi jobbágy felszabadításért és nemesítésért folyamodott Veres Mártonhoz, a sarkadi vár kapitányához. Kérésüket 500 forint lefizetése ellenében teljesítették.

34 A falu tengette életét, ahogy tudta. Valószínű, hogy ekkor már csak Alsó-Doboz létezett, a másik falu lakói is itt élhettek tovább. A jobbágyfelszabadításért kifizetett nagy pénzösszeg, de a falu határában talált elrejtett kincs is azt mutatja, hogy lehetőség volt némi vagyongyűjtésre. Valószínű, hogy az állattartás volt jövedelmező a helyi lakosság számára.

35 (21. kép.) A XVII. század közepe táján — Váraddal együtt — a törökök elfoglalták Sarkadot és Szalontát is. A 80-as években azonban fordult a kocka és 1694. december 21-én felszabadult Gyula vára. Lassanként újrakezdődött az élet, ám a falvak nagy része soha többé nem támadt fel. A két Doboz közül Alsó-Doboz maradt meg, lakosai azonban nagyrészt kicserélődtek. A falu 1720-tól a Harruckern-birtok részeként élt tovább, ez azonban már a falu történetének újabb fejezetébe tartozik. JEGYZETEK 1. Petik Ambrus: Békés megye leírása 1784. Sajtó alá rendezte: Dankó Imre. Gyula, 1961. 26—27. 2. Uo. 47. 3. Mogyoróssy János jelentése. A Békés megyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 5 (1878—79) 177—178. 4. Mogyoróssy János: Doboz falu helynevei. A Békés megyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve. 16 (1892) 119. 5. A halom a Kettős-Körös jobb partján, a dobozi híd és a Szanazug közötti gátőrház környezetében lehetett, és az őrház építésekor végleg elpusztult. 6. Juhász Ferenc helyi öreg kerttulajdonos elbeszélése alapján. (Kovalovszki Júlia terepbejárása, 1960.) 7. „Most e Faluhelyi erdőn ásat össze-visza, találomra az ide való grófné" írja Godán Ferenc a Nemzeti Múzeum főigazgatójának, 1943 május 18-án kelt levelében, MNM Adattára. 45. D. I. 8. Uo. 9. Kovalovszki Júlia terepbejárása, 1960. 10. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Pest, 1870. 160. 11. Lükő Gábor jelentése, 1953. nov. 26. MNM Adattára. 105. D. II. A sánc védetté nyilvánításának aktaszáma: 863-7543/1953. 12. Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások. Fol. Arch. 16 (1964) 125 —135; 55—61. ábra. 13. Kovalovszki Júlia terepbejárása, 1960. szeptember 6—12. 14. Rég. Fűz. Ser. I. 31 (1978) 9. 15. Rég. Fűz. Ser. I. 36 (1983) 54; 37 (1984) 61. 16. Rég. Fűz. Ser. I., 33 (1980) 78. 17. Banner, János—Bóna, István: Acta Arch. Hung. 1. (1971) 18. A lelet feldolgozását Szatmári Ildikó végzi. 146