Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig

10. kép. 1—5: leletek a Hajdúirtásban feltárt korai avar sírokból. 6—7: késői avar leletek az Árpád-kori falu területéről. központi területektől távol, eldugott helyen feküdt. A történeti események itt lelassultak, a viharok esetenként talán el is kerülték e tájat. Ilyen módon talán mégis lehetséges, hogy a korábban itt élő népek leszármazottai megmaradtak és az új politikai viszonyok között is — esetleg új szokásokkal, újfajta tárgyakkal gazdagodva — szinte töretlenül folytatták csöndes életüket. Nyomaik azonban itt-ott mégis megfigyelhetők. A p^ydüirtásban, pl. a későbbi település feltárt házai között négy sírra bukkantunkTKozulük csupán egyben volt „melléklet": a csontváz mellett két edény került elő, ezekben a halottnak „útravalóként" valamilyen ételt adtak. (9. kép.) A többi sírban a halott ruházatához tartozó tárgyakat, övcsatot, gyöngysort, fülbe való karikát találtunk. (10. kép 1—5.) A temetkezéseket a 2. számú sírból előkerült szabadkézzel, de igen gondosan megformált magas, karcsú edény alapján a korai avar korra (VII. század első fele) keltezhetjük. A sírokba — az egyszerű leletek tanúsága szerint — köznéphez tartozó személyeket temettek el, akik talán egyetlen család tagjai voltak. A településásatás során megtalált egyéb tárgyak arra utalnak, hogy itt a későbbi avar korban is volt élet. (10. kép 6—7.) Az avar birodalom szervezetét Nagy Károly frank uralkodó zúzta szét. A Dunántúl 803-ban frank fennhatóság alá került, a Tiszántúl és Erdély Krum bolgár fejedelemnek hódolt meg. A birodalom szétfoszlott ugyan, ám lakói, az avar, szláv, bolgár töredékek bizonyára megérték a magyar honfoglalást. Amint ahogyan a korábbi sorsfordító eseményeknek sincs kézzel fogható nyoma falunk határában, a honfoglaló magyaroknak más vidékeken feltárt temetőiből ismert emlékei sem kerültek elő egyelőre. A Sarkadon, Gyulán, Békéscsabán, Békésen megtalált honfoglalás kori magyar temető és a dobozi Hajdúirtásban feltárt korai magyar település igazolja, hogy ezt a vidéket a honfoglalók korán birtokba vették. Doboz neve is erre utal, mivel a jellegzetes magyar névadás szokásának felel meg: a helynév személynévből alakult. A szó eredeti jelentése: telt, kövér. Talán ilyen lehetett az az előkelő ember, a közösség vezetője, akinek a neve megmaradt a falu nevében.

26 Az államalapítást követő évszázadokból származó írásos emlékek pedig, amelyek Doboz falut már név 132