Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Medgyesi Pál: Szarmata kori település a Doboz-Homokgödöri táblán

Hombárok A hombáredények a szarmata telepek tipikus leletei. Ezeket a jól iszapolt, korongolt, nagyméretű edényeket tárolásra használták. A telepünkön előkerült hombártöredékek a széles szájú, perem alatt közvetlenül öblösödő típust képviselik. Ezen belül vízszintesen kihajló peremű változat a IV. t. 6—7. hombár. Ugyanilyen, de a vállán két horonnyal a X. t. 3. Vállon hornyolt a XVII. t. 14. töredék. Egy másik nyakán horony és besimított zegzugminta van (XII. t. 1.). Megtalálható a kihajló, duzzadt peremű változat (IV. t. 10.), és a meredek nyakú, kónikus testű típus is. (II. t. lo.). Vannak kisméretű hombárok is (IV. t. 3.), melyek közül az egyik plasztikus bordával, besimított hullámvonallal (VI. t. 1.), egy másik bordával díszített (X. t. 2.). Tálak A tálak között vannak gyűrűsen megvastagodó és enyhén megvastagodó pereműek. A töredékek alapján többségük a félgömbös típusba tartozik. Számos darab perem alatt hornyolt (II. t. 3., 5., XI. t. 2—3., IV. t. 1., VII. t. 1., IX. t. 3., XIII. t. 3., XIV. t. 3., XV. t. 5., 7.). Szélesebb horony fut körbe a II. t. 1., 2. és a III. t. 9. tál pereme alatt. Vannak vállon hornyolt (V. t. 11., IX. t. 6.) és a perem alatt és a vállon hornyolt darabok is (III. t. 10., XIII. t. 5.). A perem alatt hornyolt tálak főleg Békés megyében jelentkeznek, kisebb számban a Körösöktől északra is megvannak. Van kónikus testű (X. t. 4.) és félgömbös tálunk is (II. t. 11.) Az utóbbinak egy nagyobb változata a VII. t. 10. tál. Megtalálható az enyhén behúzott, megvastagodó perem (V. t. 8.) és a megvastagodó perem (VII. t. 2., 7., 9.). A

III. t. 11. tál bordázott oldalú. Néhány darab a ritka szűk szájú, vállban öblösödő típust képviseli (V. t. 4., XII. t. 8., VI. t. 6., XV., t. 3.). Van kihajló peremű változata is (V. t. 7.). Kónikus, vállán lépcsőzetesen tagolt a IX. t. 7. tál, míg a XI. t. 1. töredék behúzott, vízszintes tetejű perem. A III. t. 5. tál korongolatlan, házi kerámia. Az alföldi szarmata telepeken a kónikus és a gömbtestű, széles szájú tálak a jellemzőek. Kunszentmártonból ép darabokat ismerünk.

2 Telepünk feltárt részén azonban éppen a szúkszájú típus van túlsúlyban. Korsók A szarmata kori barbarikumban a korsók és a bögrék csak méretben térnek el. Telepünkön a VIII. t. 2., VIII. t. 4., XI. t. 6. töredék származik korsóból. A VIII. t. 4. perem fölé emelkedő típusú korsó, mely jellegzetes a Békés megyei anyagban. Hasonló, ismeretlen lelőhelyű darabokat őriz a Munkácsy Mihály Múzeum

3 és számos töredéket gyűjtöttünk a topográfiai terepbejárások során is. 112