Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

sítsák a főpapi vagyont, s azt közművelődési, nevelési célra hasznosítsa az állam (közoktatási reformtervezet), 11. a papság ne kapjon választójogot (sajtóvita), 12. az uralkodó 10 évenkénti váltással Bécsben, illetve Budán lakjék (69-es program). Mint látható, új idea szinte nincs is benne. Ismert mind az előző választás téziseiből, illetve Táncsics interpellációiból és reformtervezetéből (az ezekkel kapcsolatos sajtópolémiákból), leginkább pedig az 1870-es képviselői körút írásos beszámolójából. Meglepő ugyanakkor, hogy hiányzik belőle az általános választójog követelése, holott az eszme nagyon is benne élt a köztudatban. Úgyannyira, hogy a törvénytervezet kidolgozására ez alatt az időszak alatt kapott megbízást egy erre kijelölt bizottság. Mi magyarázhatja, hogy Táncsics, akinek a mindenkire kiterjesztendő választójog kivívása életének egyik célkitűzése volt, most nem tartotta szükségesnek, hogy erről külön is beszéljen? Az, hogy ez a 48-as szélsőbal párt alapköveteléseként szerepelt, ő pedig ennek elveivel kijelölt programjával, legalábbis az általános választójogot illetően, tökéletesen egyetértett. Könnyű észrevenni, hogy tervezetének a 7. és a 11. pontja is az érte vívott elméleti harc politikai fegyvertárát erősítette. Sok minden belefért ebbe a 12 pontba így is. Jóval több, mint amennyit 3 év alatt meg tudhatott volna valósítani. Azon nem csodálkozhatunk, hogy a kiegyezéssel megindult iparosodásról egyetlen szó sincs. A gyárak túlnyomórészt magánerőből (külföldi tőkebeáramlás útján) és nem állami beruházásként épültek, így azok ide telepíttetését nem is nagyon befolyásolhatta. A környék adottságai (nyersanyaglelőhelyek hiánya, az élelmiszer-ipari technológia korabeli fejletlensége stb.) sem kecsegtethették sok sikerrel. „A képviselőválasztás vezetésére kirendelt választmány" eligazító-alakuló gyűlését 1872. május 4-én tartották Gyulán Jancsovics Pál alispán elnökletével. Ekkor jelölték ki az orosházi és a gyomai kerületek választói névjegyzékét ellenőrző ún. ambuláns (mozgó, járó) összeíró bizottságot. Táncsics kerületében kettőt — Orosháza, illetve Öcsöd székhellyel. Munkájukat május 26-a és június 8-a között kellett elvégezniük. A Szulimán István megyei főszámvevő aláírásával ellátott, június 16-án kelt összesítő jelentés szerint a több mint 50 000 lakost számláló orosházi kerület községeiben a következőképpen oszlott meg a választójogosultak száma: 343