Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

érthetetlennek és indokolhatatlannak tartják az ellenük felhozott súlyos vádat. „Még a zsidóknak is meg van engedve, hogy a kereszténységgel ellenkező tanításaikat" kinyomtathassák. A megyei törvényszék nem tehetett mást: kénytelen volt felmenteni őket, mert a szerzők tanulmányaikkal „csak azt akarták elérni, hogy hitsorsosaikkal a protestáns vallás keletkezését s annak tanait a fennálló törvények engedelmével megismertessék". Kiadványukat is kizárólag „a protestáns hitfelekezet. . . tagjai között" akarták terjeszteni, ehhez pedig törvény adta joguk van. A törvényszék meggyőződvén róla, hogy esetükben sem „gonosz szándék", sem „vallásháborítás", sem „közrend és csend elleni vétség" gyanúja nem áll fenn, végül a bpr. (büntető perrendtartás) 197. §-ának 1. pontja értelmében — tényállás hiányában — megszüntette az ún. elővizsgálatot. Az alaptalan vádért sokat fizetett Szeberényi. A „Nagyméltóságú Cs. kir. Helytartósági Osztályhoz" címzett beadványában (1858. jan. 27.) a „fölmentő végzés" birtokában (lásd BML—BCSM. iratai ein. 307/1858) tisztelettel kérte: „Méltóztassék nevezett könyvet az iránta való felvilágosító válaszokkal együtt megvizsgáltatva ... a zár alól fölmenteni, azon esetre pedig, ha mégis egyik vagy másik hely meg nem engedhetőnek látszanék, azt kijelölni, hogy mással pótolhassák". Elpanaszolta azt is, hogy mind ő mind a kiadó „tetemes kárt szenved az által, hogy az első kötet példányai.. . lefoglalva tartatnak. Nemcsak hogy újabb előfizetők, mikre kilátás vala, nem mertek az előzmények után előfizetni, de a voltak közül is visszakérték pénzbeli illetményeiket. A birodalmi sajtórendtartásnak pedig nem lehet az a célja, hogy ártatlan vállalkozók megkárosíttassaпак". A politikai hatalom így ölte meg a szabadabb szellemiségű Néptanítók Könyvéi is. Ekkor még szemérmesebb lévén, Szeberényi csak azt kérte: engedtessék meg neki, hogy az évfolyamot egybefűzve küldhesse el a megmaradt előfizetőknek, így sem tudta megtartani őket. A megrettent olvasók (pedagógusok) magára hagyták a szép kezdeményezést. Ezért lehetett mindössze 60 előfizetője. Ezért nem bízhatott felerősödésében a szerkesztő 1857 végén, amikor tudomást szerzett a Sárospataki Füzetek és a Protestáns Egyházi s Iskolai Lap megindításáról. Bukásában tehát nem a színvonal gyengesége, nem is a postai nehézségek vagy a rossz szervezés, hanem a hatalmát féltő, erejét fitogtató politikai hatalom volt a ludas. 1857 őszén Szeberényi elhagyta a békétlen Békés megyét, s Makóra ment papnak. Hamarosan Réthy is eltávozott a megyeszékhelyről. A nagyobb anyagi sikerrel kecsegtető s több nyugalmat ígérő Aradra tette át nívós munkát adó tipográfiai műhelyét.