Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

kisüzemi baromfitartás nem kapott kellő támogatást, igy az élőbaromfi exportszállítások elmaradtak. Ez volt az utolsó élőbaromfi-szállítmány, amit vasúton Magyarországról kivittek. 1966-ban újból megindult az élőbaromfi szállítása. Olasz cégek saját pótkocsis gépkocsikkal jöttek a magyar bronzpulykáért. A gépkocsik eleinte fából készült ketrecekkel jöttek, de néhány év múlva könnyű, műanyagból készült ketrecekkel voltak fölszerelve, s egy-egy alkalommal 10—13 tonna baromfit vittek el. A következő években már élő gyöngyöst és házinyulat is szállítottak. Az államosítás után a baromfifeldolgozó vállalat feladatai között szerepelt a budapesti piacnak élőbaromfival való ellátása is. Ennek a feladatnak úgy tettek eleget, hogy — a hideg évszakot kivéve — hetenként több gépkocsi csirkét vagy tyúkot szállítottak föl. A pesti szállítások napján a piacokról behozott állatokat mindjárt osztályozták, és amelyik megfelelt a pesti piacnak, azt tiszta ketrecbe rakták. Ezután vizes darát szórtak szét a ketrecükben. A gépkocsik rendszerint este 10 órakor indultak és hajnalban érkeztek a Nagy vásártelepre. A vállalatiak ezeket a szállításokat tehernek tartották, mert ősszel, a nagy árufelhozatal idején hiányoztak a Pesten lévő gépkocsik. Az ötvenes évek végétől kezdve a fővárosiak igénye csökkent az élőbaromfi iránt, s így a hatvanas évek elején ezek szállítása megszűnt. 10. A baromfi feldolgozása A baromfi hagyományos feldolgozása alatt azok levágását, kopasztását, begyezését, belezését, hűtését, formázását, osztályozását, bontását és csomagolását értjük. Orosházán az utóbbi 20 évben a feldolgozási műveletek bővültek, a termékválaszték is nagyobb lett. Gyártanak már konyhakész baromfitermékeket, baromfikonzerveket és a baromfihúsból készült vörösárut. Államosítás óta az egyes műveletek igen sokféle változáson mentek át. Korábban az üzemekben minden műveletet kizárólag kézzel végeztek, ma már gépek segítségével dolgoznak. Régen évtizedek teltek el, míg egy megszokott feldolgozási módot egy jobbal fölcserélték. Az üzem tulajdonosának nem volt érdeke a korszerűsítés, mert sok és olcsó munkaerő állt rendelkezésére. A mai üzemekben a 10 éves gépek és technológiák már réginek számítanak. Ma állandóan újítani kell, hogy a gyár versenyképes maradjon termékével a piacon, és gazdálkodása eredményes legyen. a) A vágás Az elvéreztetést maga a vágó végezte, vagy irányította. A 20-as évek végéig a vágók kizárólag férfiak voltak. A csirkét és tyúkot ülve vágták. A vágó bal oldala mellett egy láda volt, amelybe a vágásra kerülő baromfit tették, míg a jobb oldali ládában a tollat gyűjtötték. Lába előtt az elvéreztető edény, a véres 92