Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

termeket, átvevőszínt és hizlaldákat építettek. (15. sz. kép) Megkezdték az irodaház építését is, de ezt csak 1947-ben fejezték be. (16. sz. kép) 1942. év nyarán a két Hangya-érdekeltségű üzemben megkezdték meggyből, almából, barackból és szilvából a gyümölcsvelő, a gyümölcspulp gyártását. Ennek során mintegy 200 személy, többségében asszony és gyerek részére a nyári és őszi hónapokban munkát adtak. A vegyi úton konzervált gyümölcsvelőt hordókba zárták, és Németországba szállították. A gyümölcspulp a németek számára fontos élelmiszer-alapanyag lehetett, mert 1944-ben a megtelt hordókat már német katonák is őrizték a Szarvasi úton lévő szeszfőzdénél. A háború alatt 1942-ben az élelmiszeripari üzemeket, köztük a baromfifeldolgozó üzemeket is hadiüzemmé nyilvánították, és ellenőrzésükre Orosházán is egy katonatisztet neveztek ki. A katonai parancsnok feladata volt a termelés biztosításán kívül az üzemi dolgozók magatartásának ellenőrzése, a baloldali véleménynyilvánítás megakadályozása, sztrájkok elfojtása, légiriadók alkalmával a telep kiürítése stb. (17. sz. kép) A háború alatt a baromfi- és tojásexport túlnyomó része Németországba irányult. A német követelések és a hazai szükségletek biztosítása miatt évről évre többre volt szükség, ezért bevezették a beszolgáltatási rendszert. A földterület kataszteri tiszta jövedelme alapján megállapították a beszolgáltatásra kerülő termény, hús, baromfi, tojás stb. mennyiségét, amelynek értékét pontokban fejezték ki. A termelő részére a községi közellátási hivatal elkészítette a beszolgáltatási könyvet, feltüntetve a kivetett terményt, baromfit, tojást stb-t. Baromfi vagy tojás értékesítésekor a jogosult baromfi-kereskedő vételi jegyet állított ki, amellyel a termelő a nyilvántartó hatóságnál elszámolhatott. Ez volt a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer. 1944. április hónapjában a németek a Bernardinelli-telepen a baromfifelvásárlást és a -feldolgozást megszüntették, mivel a telepről származó áru Svédországon keresztül állítólag az ellenséges Angliába került. Ezen tilalmukat csak szeptember végén oldották fel. A termelés szüneteltetése alatt a Hangya szövetkezet a hűtőházban 40 vagon zsírt raktározott el, amely 1944. október 6. után a bevonuló szovjet csapatok birtokába került. A hadszíntér átvonulása miatt csak 2 napig álltak a hűtőgépek. Legelőször a hűtőgépészek jöttek be dolgozni, majd azok a munkások, akik a levágott szarvasmarhák húsát sózták és raktározták az ezerszámra itt maradt üres hordókba. A telepen dolgozó emberek a szovjet városparancsnoktól külön mozgási igazolványt kaptak. (18. sz. kép) Bernardinelliék a hűtőházuk építése során hűtőgépeikhez egy 80 LE Dieselmotort is beállítottak, amely készenlétben állott arra, hogy áramkimaradás esetén a villanymotorok helyett a hűtést szolgáló kompresszorokat meghajtsa. A hadműveletek miatt bekövetkezett villamos energiahiányt is a Dieselmotorral pótolták. Háromnapi üzemelés után a „Diesel" főtengelye eltörött. Ezután két traktorral hajtották a kompresszorokat. A törést vizsgálat követte. Dón Mihály gépész 8 óra hosszat a sarokban állt szabotázs vádjával, fegyveres őr vigyázott rá, míg nem tisztázódott, hogy a nagy lendkerekű Diesel-motor 46